Nyilvánvalóan sérti a sajtószabadság elvét – mutogatott a lengyel médiatörvény módosítására Jarosław Gowin, az Egyetértés nevű törpe párt elnöke, ezzel indokolva, hogy tegnap kivezette alakulatát a varsói jobboldali kormánykoalícióból. Valójában azonban már korábban sarokba szorították: Mateusz Morawiecki kormányfő előző nap kezdeményezte a miniszterelnök-helyettesi pozíciót is betöltő, akadékoskodó politikus leváltását „elégtelen munkája” miatt. Gowin „dobbantásával” így egyelőre nem is rengette meg alapvetően a lengyel belpolitikát. A menetrend szerint csak 2023-ban rendeznének legközelebb Lengyelországban parlamenti választásokat, a dátumot pedig egyelőre aligha kell előre hozni. Még ha a 460 fős lengyel alsóházban az Egyetértés 12 képviselője hátat is fordít a Jog és Igazságosságnak (PiS), a legnagyobb kormánypárt 220 mandátumával, valamint a koalíción kívüli szövetségeseivel biztosíthatja a szükséges többséget a szavazásokon.
– Az Egyetértés képviselőinek átcsábítása a nagyobbik kormányzópárthoz folyamatos
– magyarázta lapunknak Kiss Gy. Csaba professor emeritus, utalva arra, hogy korántsem egységesek a kilépők sem.
A Lengyelország-szakértő hozzátette: "nem is annak van nagyobb jelentősége, hogy kilépett a koalícióból a párt, hanem hogy lemondott a miniszerelnök-helyettes. Gowin ugyanis jelentős politikai figura, aki nemcsak a médiatörvény módosítását, hanem az esetleges adónövekedést is ellenezte". Élesben ugyanakkor egyelőre nem derült ki, hogy mik a következményei az Egyetértés távozásának, hogy tud-e kisebbségből is kormányozni a PiS, a médiatörvény módosításáról szóló szerdára tervezett szavazást ugyanis végül elhalasztották.
Mi is az a törvény, amely éket vert a koalíció tagjai közé?
A javaslat lényege az, hogy nem európai vállalkozás ne birtokolhasson lengyel médiacéget. Ez érinti az országban működő, ellenzékiként számontartott TVN24 hírtévét is, amely az amerikai Discovery érdekeltsége. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a múlt hónapban azt mondta, hogy az új törvényjavaslat, amely a médiacégek külföldi tulajdonjogának szigorítását célozza, „teljesen normális” jogalkotási kezdeményezés. A lengyel kormányzó konzervatívok régóta azzal érvelnek, hogy a külföldi szervezetek túlságosan birtokolják az ország tömegmédiáját, és torzítják a nyilvános vitát, célkeresztjükben pedig elvileg inkább az oroszok, mint a szövetséges amerikaiak állnak. A törvény módosítása ellen ugyanakkor tiltakoztak kedden a varsói parlament előtt és az ország több mint nyolcvan városában, az ellenzék arról panaszkodik, hogy a tervezet veszélyezteti a sajtószabadságot.
„Bármilyen döntés e törvény végrehajtásáról negatív következményekkel járhat a közös védelmi, üzleti és kereskedelmi kapcsolatokra” – figyelmeztettek abban az amerikai szenátorok egy szűk csoportja által írt levélben is, amelyben aggodalmukat fejezték ki a Lengyelországban történő politikai események miatt. Sajtóértesülések szerint Washington jelenleg vizsgálja annak a lehetőségét például, hogy áttelepítsék a Lengyelországban állomásozó amerikai katonák egy részét Romániába.
Egyelőre azt sem tudni, hogy a szavazás mennyiben változtatja meg a lengyel közvéleményt, de a Politico legfrissebb felmérései szerint a kormánykoalíciót irányító Jog és Igazságosság pártnak 36 százaléka van, a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Koalíció 26 százalékon és a Lengyelország 2050 mozgalom a harmadik helyen, 16 százalékon áll.
Borítókép: Brüsszel, 2021. augusztus 11. A 2021. augusztus 11-én közreadott képen Mateusz Morawiecki sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2021. június 25-én. A Jaroslaw Gowin távozó kormányfőhelyettes vezette Egyetértés párt választmánya ezen a napon úgy döntött, hogy kilép a lengyel kormánykoalícióból és a párt képviselői saját parlamenti csoportot alapítanak. Ha az Egyetértésnek mind a 12 képviselője távozik, a Jog és Igazságosság (PiS) által irányított kormánykoalíciónak 220 mandátuma lesz, vagyis formálisan elveszíti többségét. MTI/AP pool/Olivier Matthys
