Szélsőséges terrorista vagy ellenzéki vlogger? Habár a kérdés korántsem eldöntött, Mohammed Hadzsib korlátozás nélkül onthatja uszító bejegyzéseit majd 37 ezer feliratkozóval büszkélkedő Facebook- és YouTube-csatornáin.
A most negyvenesztendős marokkói férfi még 2000-ben emigrált Németországba, majd néhány év múlva megkapta a német állampolgárságot is. A társadalomba azonban nem sikerült tökéletesen beilleszkednie, legalábbis erre utal, hogy csatlakozott a Tablighi Dzsamaat (Szövetség a hit terjesztésére) nevű iszlám mozgalomhoz. A név ismerősen csenghet, ennek volt a tagja a röszkei erőszakos zavargásoknál elkövetett, terrorcselekmény miatt elítélt szíriai Ahmed H. is. A Tablighi Dzsamaat ettől még nem terrorszervezet, sőt az iszlám egyik legnépesebb és legbefolyásosabb, laza szerveződésű tömegmozgalma, amely egyfajta fundemantalizmust, a vallás hagyományosabb formájához való visszatérést hirdeti. Ugyanakkor a Starfor neves biztonságpolitikai kutatóintézet elemzése már 2008-ban arra figyelmeztetett,
hogy a szélsőségesek toborzásra használják fel a Tablighi Dzsamaatot, gyakorta megkörnyékezik a Pakisztánba érkező zarándokokat.
Márpedig 2009-ben vallási okokból Mohammed Hadzsib is felkereste az országot. Vizitje több hónaposra nyúlt, nem csoda, hogy hazatérése már nem ment zavartalanul, előbb a pakisztáni, majd a német hatóságokkal gyűlt meg a baja, végül – állítása szerint akarata ellenére – Marokkóba irányították, ahol már a rendőrség várt rá. A vádak szerint a férfi utazása során Afganisztánt is megjárta, kapcsolatot teremtetett az al-Kaidával és terrorcsoportokat támogatott. A bíróság végül tíz év börtönre ítélte, ám hét év után szabadulhatott, az elítélt terroristát pedig Németország ismét tárt karokkal várta. Érdemes felidézni, hogy a marokkói titkosszolgálatok 2016-ban kétszer is figyelmeztették német partnereiket, hogy a tunéziai Anis Amri merényletre készülhet, mielőtt a terrorista 12 emberrel végzett a berlini karácsonyi vásárban.
Mohammed Hadzsib visszatérése óta segélyekből él, de ennél nagyra törőbb terveket szövöget: 1,5 millió euróra (540 millió forintra) perelte a német államot, amiért kiadták Marokkónak.
Állítása szerint vallomását kínzással csikarták ki belőle, amelynek bizonyítására fényképeket is közölt sebeiről. Marokkó hevesen tagadja a kínzás vádját, cellatársai pedig tanúsították, hogy a férfi egy főként fogápoláshoz használt, de a bőrt elszínező fával imitálta sebhelyeit.
