Szélsőséges terrorista vagy ellenzéki vlogger? Habár a kérdés korántsem eldöntött, Mohammed Hadzsib korlátozás nélkül onthatja uszító bejegyzéseit majd 37 ezer feliratkozóval büszkélkedő Facebook- és YouTube-csatornáin.
A most negyvenesztendős marokkói férfi még 2000-ben emigrált Németországba, majd néhány év múlva megkapta a német állampolgárságot is. A társadalomba azonban nem sikerült tökéletesen beilleszkednie, legalábbis erre utal, hogy csatlakozott a Tablighi Dzsamaat (Szövetség a hit terjesztésére) nevű iszlám mozgalomhoz. A név ismerősen csenghet, ennek volt a tagja a röszkei erőszakos zavargásoknál elkövetett, terrorcselekmény miatt elítélt szíriai Ahmed H. is. A Tablighi Dzsamaat ettől még nem terrorszervezet, sőt az iszlám egyik legnépesebb és legbefolyásosabb, laza szerveződésű tömegmozgalma, amely egyfajta fundemantalizmust, a vallás hagyományosabb formájához való visszatérést hirdeti. Ugyanakkor a Starfor neves biztonságpolitikai kutatóintézet elemzése már 2008-ban arra figyelmeztetett,
hogy a szélsőségesek toborzásra használják fel a Tablighi Dzsamaatot, gyakorta megkörnyékezik a Pakisztánba érkező zarándokokat.
Márpedig 2009-ben vallási okokból Mohammed Hadzsib is felkereste az országot. Vizitje több hónaposra nyúlt, nem csoda, hogy hazatérése már nem ment zavartalanul, előbb a pakisztáni, majd a német hatóságokkal gyűlt meg a baja, végül – állítása szerint akarata ellenére – Marokkóba irányították, ahol már a rendőrség várt rá. A vádak szerint a férfi utazása során Afganisztánt is megjárta, kapcsolatot teremtetett az al-Kaidával és terrorcsoportokat támogatott. A bíróság végül tíz év börtönre ítélte, ám hét év után szabadulhatott, az elítélt terroristát pedig Németország ismét tárt karokkal várta. Érdemes felidézni, hogy a marokkói titkosszolgálatok 2016-ban kétszer is figyelmeztették német partnereiket, hogy a tunéziai Anis Amri merényletre készülhet, mielőtt a terrorista 12 emberrel végzett a berlini karácsonyi vásárban.
Mohammed Hadzsib visszatérése óta segélyekből él, de ennél nagyra törőbb terveket szövöget: 1,5 millió euróra (540 millió forintra) perelte a német államot, amiért kiadták Marokkónak.
Állítása szerint vallomását kínzással csikarták ki belőle, amelynek bizonyítására fényképeket is közölt sebeiről. Marokkó hevesen tagadja a kínzás vádját, cellatársai pedig tanúsították, hogy a férfi egy főként fogápoláshoz használt, de a bőrt elszínező fával imitálta sebhelyeit.
A marokkói médiában egyenesen Victor Lustighoz, az egyik legismertebb szélhámoshoz hasonlítják, aki hamis ígéretekkel kétszer eladta az Eiffel-tornyot.
A férfi abból él, hogy magát egykori politikai fogolyként, aktivistaként mutatja be. Saját Facebook- és YouTube-csatornát indított, melyen főként arab nyelven – biztonságos duisburgi otthonából – a a marokkói hatalom megdöntésére és a nyugati világ ellen uszít.
Gyújtó hangú beszédeiben VI. Mohammed marokkói király ellen ágál, aki szerinte a Nyugat bábja, az utcára szólítja híveit, de az erőszaktól sem riad vissza.
Néhány tízezer megtekintésével túl komoly befolyása nincs, de kényelmetlen szálka Rabat szemében, és félő, hogy másokat is radikalizálhat. Marokkó nemzetközi körözést és kiadatást kért ellene,
ám a német bíróságok szerint tevékenysége még belefér a politikai szólásszabadságba, és vallási nézeteit sem ítélték veszélyesnek.
Pedig az ügy már diplomáciailag is nagy hullámokat vert, melynek csúcspontjaként májusban Rabat hazarendelte berlini nagykövetét. Ennek fő oka az, hogy Németország nem támogatta Donald Trump előző amerikai elnök döntését, amely elismerte Marokkó szuverenitását Nyugat-Szahara felett, de Mohammed Hadzsib ügye sem segített a kedélyek lecsillapításában.
Borítókép: Mohammed Hadzsib Forrás: Facebook
