Előbb mindenki a saját háza táján sepregessen, tartja a mondás. Brüsszel is jobban tette volna, ha körülnéz a közvetlen környezetében, mielőtt másokat vádol meg antiszemitizmussal, például minket, magyarokat. A Valeurs Actuelles francia jobboldali portálon jelent meg a European Center for Law and Justice munkatársának, Louis-Marie Bonneau-nak a cikke arról, hogy az Európai Bizottság révén az európai adófizetők pénzéből támogatnak olyan Izrael-ellenes NGO-kat, amelyek a Nyílt Társadalom Alapítvány hálózatának részét képezik. Sőt, olyan csoportosulásoknak is jut forrás, amelyek közel állnak az EU által korábban terroristacsoportoknak minősített szervezetekhez – írja a Tűzfalcsoport.
A cikk alapját egy német EP-képviselő, Joachim Kuhs (AfD) jelentése képezi, amely számba vette, milyen problémák merültek fel a 2019-es európai költségvetéssel kapcsolatban. A Kuhs által készített dokumentum alapja a bizottság pénzügyi átláthatósági rendszere, valamint az egyes NGO-k nyilvános adatai. Jelentésében azt kifogásolta, hogy a bizottság szinte kizárólag olyan NGO-kat támogat pénzügyileg, amelyek baloldali ügyeket képviselnek. Ezzel olyan véleménybuborékot és környezetet hoznak létre, amelyben diszkriminálják a konzervatív szervezeteket, és megsértik az EU által egyébként oly sokat hangoztatott semlegesség elvét.
Korábban Eli Vered Hazannal, a Likud külügyi igazgatójával készített exkluzív interjút a Tűzfalcsoport. A politikus akkor így nyilatkozott a portálnak:
Soros György belülről pusztítja Izraelt; a szervezetei éjt nappallá téve kiapadhatatlan forrásból dolgoznak azon, hogy megfosszák az országot zsidó identitásától. Sőt, olyan civil szervezeteket támogat, akik ártatlan zsidókat gyilkoló terroristákat védenek.
A jelentés szerint 2019-ben az Európai Bizottság 34,185 millió euró támogatást utalt ki olyan NGO-knak, amelyek a Soros-hálózathoz tartoznak, de hozzáteszi a szerző, hogy az átláthatóság hiánya miatt ez a szám minden valószínűség szerint csupán alulról súrolja a valódi összeget. Kuhs úgy véli, hogy ezeket a szervezeteket már nem lehet NGO-knak, vagyis nem kormányzati szervezeteknek nevezni, hanem „kvázi kormányzati szervezeteknek” (quango) kéne keresztelni őket amiatt, hogy milyen lobbierővel bírnak, milyen szinten képesek kormányokat és intézményeket befolyásolni.
Például a Helsinki Bizottság 887 ezer eurót, míg az Open Democracy 75 ezer eurót kapott egy év alatt a bizottságtól.