Bocsánatot kért a volt afgán elnök, amiért cserben hagyta népét

Asraf Gáni egyúttal cáfolta, hogy dollármilliókkal megpakolva távozott volna Kabulból.

2021. 09. 09. 12:29
GÁNI, Asraf
Kabul, 2021. augusztus 15. 2021. mrcius 21-n, a perzsa jv alkalmbl tartott nnepsgen a kabuli elnki palotban ksztett kp Asraf Gni afgn elnkrl, aki 2021. augusztus 15-n a kormny ellen harcol tlib fegyveresek elrenyomulsa miatt elmeneklt hazjbl. MTI/EPA/Hedajatullah Amid Fotó: Hedajatullah Amid
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bocsánatot kért népétől Asraf Gáni, Afganisztán volt elnöke, amiért a tálibok bevonulása után elmenekült az országból. Az egykori államfő még augusztus 15-én titokban távozott Kabulból, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma néhány nappal később közölte, humanitárius okokból befogadták Gánit és családját.

Kabul elhagyása volt életem legnehezebb döntése

– írta Twitter-oldalára a volt elnök hozzátéve, „sajnálja, hogy nem tudta másképp befejezni”.

Gáni továbbá arról is beszámolt, nem állt szándékában magukra hagyni az afgánokat, azonban „ez volt az egyetlen út”, hogy elkerülje a vérontást és megmentse a főváros mintegy hatmillió lakosát. Az elnök közleményében tagadta azokat az állításokat, melyek szerint 169 millió dollárral hagyta el Afganisztánt. Korábban az orosz RIA hírügynökség még arról is hírt adott, hogy Gáni négy autóval és készpénzzel megrakott helikopterrel hagyta el az országot. Afganisztán egykori elnöke hangsúlyozta, húsz évet szentelt annak, hogy országát demokratikus, virágzó és szuverén állammá tegye. „Mélységesen sajnálom, hogy az én fejezetem is hasonló tragédiával végződött, mint elődeimé” – tette hozzá az egykori államfő.

A palota biztonsági személyzetének felszólítására távoztam. Azt mondták, ha maradok, fennáll a veszélye, hogy ugyanolyan utcai harcok kezdődnek, mint amelyeket a város a kilencvenes évek polgárháborúja során is elszenvedett

– áll a közleményben. Gáni félelmei egyébként nem alaptalanok, ugyanis amikor 1996-ban a tálibok átvették a hatalmat, Mohammed Nadzsibullah akkori elnök nem tudott elmenekülni az iszlamisták haragja elől. Nadzsibullahot egy ENSZ-bázisról hurcolták el, ezt követően kasztrálták, megkínozták és egy teherautó után kötve körbehurcolták Kabul utcáin. Holttestének maradványait a fővárosban közszemlére akasztották.

A 72 éves egykori elnök Kabul elhagyása után augusztus 18-án jelentkezett be Facebook-oldalán, akkor elmondta, az elnöki palotában veszélyben volt az élete, ugyanis fennállt annak az esélye, hogy a tálibok megtalálják és megölik. „Szobáról szobára kerestek” – magyarázta akkor Gáni, aki már akkor is tagadta, hogy pénzzel felpakolva hagyta volna el Afganisztánt. A politikus hozzátette, „még a szandálomat sem cserélhettem le cipőre”. Gáni közleményében arra is utalt, a közeljövőben részletes magyarázatot fog adni arra, augusztus 15-én miért hagyta el hirtelen Kabult, először viszont az őt érő vádakat szándékozik rendbe tenni. Hangsúlyozta, akár az ENSZ vagy más független szervezetek is átvizsgálhatják pénzügyeit, tekintve, hogy minden vagyonát bejelentette.

Az afganisztáni Tolo News hírcsatorna szerdán közzétette Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel készült interjúját, amelyben a riporter megkérdezte a külügyminisztertől, segített-e Gáninak elmenekülni az országból? Blinken válaszul elmondta, nem tudott a volt afgán elnök terveiről, telefonbeszélgetéseik során a dohai tárgyalásokról és a hatalomátadásról beszélgettek.

A menekülése előtti este azt mondta, kész haláláig harcolni

– tette hozzá Blinken.

Borítókép: Asraf Gáni volt afgán elnök
Fotó: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.