Bizalmat szavazott a libanoni parlament hétfőn Nadzsíb Míkati miniszterelnök kormányának. Az új, több mint egyévnyi huzavona után szeptember 10-én alakult huszonnégy tagú kabinet politikai programjának célja, hogy orvosolja az országot sújtó rendkívül súlyos gazdasági válságot.
Nem kis feladat előtt áll az új libanoni kormány s milliárdos vezetője, Nadzsíb Míkati, aki egyébként már kétszer is volt kormányfő.
Óriási az üzemanyag- és gyógyszerhiány, naponta órákig tartó áramszünetek nehezítik az életet, a lakosság több mint hetven százaléka a szegénységi küszöb alatt él, s aki csak teheti, elhagyja az országot.
Libanon 2019 óta súlyos politikai, gazdasági és pénzügyi válsággal küzd, amelyet súlyosbított a bejrúti kikötőben tavaly augusztusban történt, több mint kétszáz ember halálát és mérhetetlenül nagy anyagi károkat okozó robbanás. Míkati igyekezett is megnyugtatni a törvényhozást afelől, hogy minden szükséges vizsgálatot lefolytat a robbanás okainak feltárására és a vétkesek felelősségre vonására. Elemzők szerint az 1975-től 1990-ig tartó polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet. A libanoni font árfolyama kilencven százalékkal zuhant a dollárhoz képest, az infláció az egekbe szökött, az emberek megtakarításai a bankokban ragadtak, a valutatartalék vészesen fogy, s nem tudni, meddig lesz elegendő az alapvető árucikkek támogatására – sorolta a France24 francia hírportál.
A folyamat megfordításához szakértők szerint mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kell leülni tárgyalni egy több milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagról.
Bár a kormány már a tavaly márciusban bekövetkező államcsőd után elkezdte a puhatolózást, ám el is akadtak, mivel nem tudtak megállapodni, ki tartsa a hátát a veszteségért. A kabinet által kidolgozott program ígéretet tesz a tárgyalások újraindítására, illetve azoknak a reformoknak az elindítására, amelyeket az adományozók feltételül szabnak az új kormánynak a külföldi segély folyósításához. Ilyen feltétel többek között a jegybank alapos átvilágítása, továbbá a bank- és energiaszektor átalakítása – nem beszélve az állami szektorról. Ezek a feltételek ugyan már egy éve ismeretesek, ám sehogy sem sikerült belevágni a válságterv megvalósításába.
A központi bank például banktitokra hivatkozva utasította vissza bizonyos dokumentumok bemutatását az auditornak, az állami szektor „felforgatását” pedig a polgárháború óta domináló hagyományos uralkodó osztály akadályozza. Bármiféle változtatás ugyanis nem kívánt hatást gyakorolna a politikai pártokra, mivel attól tartanak, megszűnne fő bevételi forrásuk. Politikai konszenzus nélkül pedig erősen megkérdőjeleződik minden közép- és hosszú távú gazdasági mentőcsomag kivitelezhetősége. Egy a francia AFP hírügynökségnek nyilatkozó pénzügyi elemző szerint a kormány a „szokásos üzletmenet” szerint alakult, és mindegyik tagja valamelyik politikai pártot képviseli, bár a kabinetnek vannak technokrata tagjai is. Ez pedig azt jelenti, hogy a pártok akár fel is használhatják az általuk támogatott minisztereket a reformok blokkolására, amint ellentétesnek látják azokat a saját érdekeikkel, vagy népszerűtlenek az emberek között.
Többen azért bíznak benne, hogy a 2022 májusában tartandó választások kisöprik majd a parlamentből az inkompetens és korrupt régi politikusoknak legalább egy részét, s agilis fiatalok kerülnek a helyükre.
