Máig törékeny a boszniai egység

Sokadszor vetette fel a függetlenedés lehetőségét Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetője, a bosnyák hármas elnökség egyik tagja, jelenlegi elnöklője. A politikus gyakran hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovina életképtelen, mesterséges tákolmány, a nyugati államok elhibázott kísérlete. De mennyi az esélye annak, hogy valóra váltja ígéretét?

Milorad Dodik, President of Republika Srpska, speaks after the results of a referendum over a disputed national holiday during an election rally in Pale, Bosnia and Herzegovina, September 25, 2016. REUTERS/Dado Ruvic - S1BEUDJVKEAA Fotó: Dado Ruvic

Dodik szakadár törekvései akár megszokottnak is tekinthetők, de mivel a térségben a befagyott konfliktusok több ponton is olvadoznak, ezért akár aggodalmakra is okot adhat. 

Még a boszniai szerb ellenzék is a helyzet kiélezésével vádolja az elnököt. Többen vélik úgy, hogy Dodik pártjának gyenge szereplése az önkormányzati választásokon szintén indíték lehet, így próbálja népszerűségét növelni.

Szerb részről a Drina folyó mindkét oldalán gyakori téma az elszakadás. Sok szerb szerint Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségére válaszul függetlenségi referendumot kellene tartani a Boszniai Szerb Köztársaságban is. Bosznia-Hercegovinában azonban az ENSZ főképviselője gyakorolja a legnagyobb politikai hatalmat. A főképviselői posztot 2009 óta az osztrák Valentin Inzko töltötte be, akit Christian Schmidt német diplomata váltott fel. 

Ám ha Milorad Dodik kezdeményezésére valóban népszavazást írnának ki az elszakadásról, a nemzetközi erők meghiúsítanák annak lebonyolítását. Amennyiben pedig önkényesen kikiáltanák a függetlenséget, kevés olyan állam lenne, amely el is ismerné azt. 

Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság egyébként szorosan együttműködik az infrastrukturális és az energiaügyi fejlesztések terén. Dodik gyakran tűnik fel a szerb elnök, Alekszandar Vucsics mellett különféle rendezvényeken. Hivatalosan azonban Szerbia ellenzi Bosznia-Hercegovina területi egységének megbontását. Dodik emellett nyíltan oroszbarátnak nevezi magát. Az eset pikantériája viszont, hogy a boszniai szerbek tényleges elszakadását Oroszország sem támogatja túl buzgón. Elemzők szerint azért, mert a szerbek vétói nélkül Bosznia-Hercegovina gyorsan a NATO-hoz közeledne, az esetleges NATO-tagsága pedig a balkáni befolyását megtartani kívánó orosz külpolitika kudarcát jelentené. A helyzetet bonyolítja, hogy egész Bosznia-Hercegovina gázellátása Szerbiától és Oroszországtól függ. 

A nagyhatalmak játszmájában Kína és Oroszország szarajevói nagykövetei bejelentették: ahogyan a boszniai szerbek, úgy ők sem ismerik el az új boszniai nemzetközi főmegbízottat.

Közben mind többen vannak olyanok is, akik szerint ideje felszámolni az etnikai törésvonalakat, illetve ki kell iktatni a nacionalista szólamokat a közbeszédből. A hónap elején több ezren tüntettek a Boszniai Szerb Köztársaságban a miniszterelnök nacionalista, egyben oroszbarát politikája ellen. Saját szerb ellenzéke szerint Dodik komoly csúszópénzekért cserébe szerb és orosz vállalkozóknak játszotta át a médiát és az állami vállalatokat.

Borítóképen: Milorad Dodik, , a Boszniai Szerb Köztársaság vezetője. Fotó: Dado Ruvic