Közel húszéves késéssel mérföldkőhöz érkezett Katar, ugyanis az öböl menti államban a hétvégén arról szavazhatott a lakosság, hogy kik kerüljenek be a madzslisz as-súrába, azaz a törvényhozó tanácsba. Korábban a tanács mind a negyvenöt tagját az emír – 2013 júniusa óta Tamím bin Hamad asz-Száni – nevezte ki, azonban a 2003-ban, népszavazás alapján elfogadott alkotmány szerint harminc tagról a katariak dönthettek. Az elmúlt években a választásokat folyamatosan elhalasztották, azonban minden jel arra mutat, hogy Katar most igyekszik erősíteni a nemzetközi imázsát. Szakértők szerint ugyanis a hétvégi választások nem jelentenek a demokratizálódás felé mutató fordulópontot, és inkább a külvilágnak szólnak, nem függetlenül attól, hogy 2022-ben Katarban rendezik meg a labdarúgó-világbajnokságot.
– Nem az alkotmányos monarchia létrehozása a cél, hanem csak a részvétel növelése
– mutatott rá Andreas Krieg, a londoni MENA Analytica kockázatelemző cég igazgatója.
Hírügynökségek jelentései szerint 63,5 százalékos volt a részvételi arány, és a 294 függetlenként induló – miután Katarban minden politikai pártot betiltottak – jelölt között 29 nő is volt, noha egyikük sem került be a Súra Tanácsba. A női jelöltek megjelenése kiemelten fontos a katari nők számára, akik befolyása a politikai életben egyre nagyobb.
– A hatóságok arra törekszenek, hogy kezükben tartsák a választásokat, a jelölteket, és bizonyos mértékben az eredmény is rajtuk múlik
– magyarázta Sofia Meranto, az Eurasia Group londoni gazdasági-politikai kockázatelemző csoport szakértője, aki szerint az ilyen jellegű változások eleinte csak „kirakatjellegűek” lesznek, hosszú távon azonban kockázatot jelenthetnek.
Az elemzők többsége ugyanakkor egyetért abban, hogy a választásnak nincs valódi tétje, és nem változtat a hatalmi egyensúlyon, az arab államban továbbra is az uralkodócsalád dönt mindenről. Kristin Smith Diwan, a washingtoni Arab-öböl Államok Intézetének kutatója a katari székhelyű al-Dzazíra hírtelevíziónak elmondta, az országvezetés óvatosan járt el, tekintve, hogy korlátozták a részvételt és folyamatosan ellenőrizték a politikai vitákat és az eredményeket. Allen Fromherz, az amerikai Georgia Állami Egyetem közel-keleti tanulmányok központjának igazgatója pedig arra mutatott rá, a hatalommegosztás csupán szimbolikus jellegű.
– Idővel a katariak szerepe és jogai egyre inkább kirajzolódik, ahogy fejlődik ez a nyilvános fórum is
– tette hozzá Smith Diwan.
Katar teljes lakossága meghaladja 2,8 milliót, noha nagy részük külföldi állampolgár, a katariak száma mindössze 330 ezer körül mozog. A részvételi szándékot azonban nehezítette a választási törvény, amely kimondja, hogy minden 18. életévét betöltött férfiak és nők szavazhatnak, ugyanakkor kizárólag azok a személyek, akik bizonyítani tudják, hogy családjuk már 1930 előtt is az öböl menti államban élt. Ez a feltétel néhány törzset is kizárt a voksolásból, valamint azokat a letelepedetteket is, akik állampolgárságot nyertek. Augusztusban egyébként kisebb tüntetésekre is sor került emiatt, a leghangosabban a félnomád al-murra törzs tagjai tiltakoztak. A zavargások során legalább 15 embert letartóztattak.
A folyamatosan változó testület
A Súra Tanácsot még 1972-ben hozták létre azzal a céllal, hogy segítse az uralkodó emírt és a miniszteri tanácsot feladatait ellátásában. Eredetileg húsz kinevezett tagja volt. A tanács jogalkotó hatáskörrel rendelkezik, feladata a kormány általános költségvetésének jóváhagyása, a végrehajtó hatalom ellenőrzése, valamint közügyekkel kapcsolatban javaslatokat továbbíthat a kormánynak. Amennyiben a kormány nem tud eleget tenni ezeknek a kéréseknek, meg kell indokolniuk a tanácsnak. A tanács továbbá menesztheti a minisztereket is, azonban az emír minden kérdésben vétójoggal rendelkezik. A testület megbízatása négy évre szól.
Borítókép: Katari asszony és egy férfi kitölti szavazólapját egy szavazóhelyiségben az első törvényhozási választásokon Dohában 2021. október 2-án. Fotó: MTI/EPA/Nusad Szekkajil
