Svéd tudósok és a Nobel-díjat kiosztó Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára kizárta, hogy gender- és etnikai kvótákat vezetnének be a legrangosabb tudományos és társadalmi elismerés odaítélésében. Göran Hansson ugyanakkor elismerte, hogy meglehetősen kevés a nő a Nobel-díjra jelöltek között, ám kijelentette: a díjat úgyis azok kapják, akik arra a legérdemesebbek.
1901-es alapítása óta mindössze 59 nő kapott Nobel-díjat, ez a szám az összes nyertes 6,2 százaléka.
Legutóbb éppen idén volt nő is a díjazottak között, Maria Ressa Fülöp-szigeteki újságíró személyében, akit megosztott Nobel-békedíjra tartottak érdemesnek. A természettudományos elismeréseket viszont mind férfiak kapták.
Göran Hansson az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában védte meg álláspontját a kvóták elvetéséről. – Azt mondják, nagyon kevés nő van a Nobel-díjasok között, s ez a társadalom kedvezőtlen viszonyait tükrözi, leginkább a múltra vonatkozóan, de jelenleg is van még jócskán mit tenni – hangsúlyozta a főtitkár, majd hozzátette:
– Mindazonáltal úgy döntöttünk, hogy nem vezetünk be gender- és etnikai kvótát az odaítélésben. Azt akarjuk ugyanis, hogy a kitüntetetteket a legfontosabb felfedezésükért ismerjük el, nem pedig nemi és etnikai hovatartozások okán.
Ez az elv összhangban van Alfred Nobel végakaratának szellemiségével is – szögezte le a főtitkár. Kiemelte továbbá, az akadémia garantálja, hogy minden arra érdemes női jelöltet egyenlő eséllyel bíráljanak el, valamint bátorítják minél több női tudós jelölését is a Nobel-díjra. – Minden illetékes szervezet és bizottság tisztában van a problémával, számos szociológussal konzultáltunk, de mégis új tartjuk, hogy azoknak ítéljük a díjat, akik a legjobbak, akik a legfontosabb hozzájárulást adták a tudománynak – fejtegette Hansson. Idén ugyan a tudományos díjazottak körében nem volt nő, ám tavaly két hölgy kémiai, egy fizikai Nobel-díjat kapott. Tavalyelőtt pedig a közgazdasági Nobel-díjra tartottak érdemesnek nőt. Pozitív jelenség, hogy a korábbi évekhez képest növekvő tendenciát lehet megfigyelni.
Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a természettudományok területén működő professzoroknak mindössze tíz százaléka nő, s Ázsiában még rosszabb a helyzet.
Hansson szerint egy hónappal ezelőtt már szóba került a genderkvóta kérdése, de elvetették, mert bevezetése rontotta volna az eddigi nyertesek legitimációját. Ezentúl mindenki azt mondaná, hogy valaki azért kapott Nobel-díjat, mert nő, és nem azért, mert ő a legjobb. Mindemellett a nőknek megvan a lehetőségük, hogy megtegyék azt a fontos felfedezést, amelynek révén elnyerik a legjobbnak járó elismerést.
Borítókép: Pernilla Wittung-Stafhede, a kémiai Nobel-díjat odaítélő bizottság tagja, Göran K Hansson, a Királyi Svéd Tudományos Akadémia állandó titkára és Peter Somfai, a bizottság tagja a 2021-es kémiai Nobel-díj nyerteseinek stockholmi bejelentésén 2021. október 6-án
Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Claudio Bresciani
