„Szégyellem magam Rutte helyett”

Brüsszel beavatkozik a nemzetállamok szuverén jogköreibe. A nemzetállamoknak maguknak kell a kezükbe venniük a sorsukat, a visegrádi országcsoportnak is keményebben kell hallatnia a hangját — mondta lapunknak Christiaan Alting von Geusau holland jogászprofesszor, az ausztriai ITI Katolikus Egyetem rektora, aki a Mathias Corvinus Collegium előadás-sorozatára érkezett Budapestre.

Fotó: Teknos

– Pusztán arroganciáról van szó vagy kettős mércéről is? Rutte liberális vezetésű kormánya januárban egy jogállamisági kérdés miatt kényszerült lemondásra, a minap pedig az Európa Tanács velencei bizottsága bírálta a holland jogállamiságot.

– Sajnos a politika gyakran esik a kettős mércék csapdájába, és az egészet áthatja a képmutatás. Nincs szükségünk arra, hogy ilyesmi gyengítse az Európai Uniót, miközben olyan hatalmak állnak ugrásra készen a befolyásért, mint Kína. Ez önpusztítással ér fel. Ezért is volt megnyugtató, hogy Sebastian Kurz, az előző osztrák kancellár megértőbben viszonyult a kelet-közép-európaiakhoz.

– Ha az ön gondolatmenetét követjük, akkor a renitens közép-európai nemzetállamok az Európai Bíróságon jogorvoslatra számíthatnak, hiszen Luxembourgban majd biztosan az alapító atyák és az EU-szerződések szellemében döntenek. De valóban ez-e a helyzet?

– Az EU bíróságának összetétele sem tökéletes, például a kelet-közép-európai bírók között is vannak, akik még a kommunista időkben kapták a képzésüket. 

Ezenkívül a bírók egy részét a liberalizmus egy sajátos értelmezése is jellemzi. 

Ezt a két tényezőt összeadva képzelhetjük, hogy a végeredményt is befolyásolhatják. Ha ezt most hallanák a luxembourgi bírók, akkor tiltakoznának, mondván, ők objektívek. Nem állítom, hogy az Európai Bíróság tisztességtelen döntéseket hoz, de valójában a jogászok személyes meggyőződése is szerepet játszik abban, hogy milyen döntésekre jutnak. Ahogy a politika, úgy az ítélkezés sem független attól a kulturális közegtől, amelyből származik.

– Az Európai Bizottság pedig aligha független attól az irányvonaltól, amelyet a legbefolyásosabb tagországok, az alapítók követnek. Németországban nemrég tartottak választásokat, Franciaországban majd jövőre. Optimista azzal kapcsolatban, hogy a nemzetállamok nagyobb mozgásteret kaphatnak?

– Nem látok most olyan dinamikát kialakulni, amely jobban tekintetbe venné az alapító atyák szándékát. Pedig még a liberális demokráciáknak sem állhat érdekükben, hogy növekedjék a demokratikus deficit. Nem is értem, hogy miért hagyják ezt. Bárkit, aki ma bírálja az EU jelenlegi irányvonalát, Európa-ellenesnek könyvelnek el, ami teljes képtelenség. A nemzetállamoknak maguknak kell a kezükbe venniük a sorsukat, így a visegrádi országcsoportnak is keményebben kell hallatnia a hangját, hogy ellenállást fejtsen ki.

– Lehet, hogy azért hagyják, mert fontosabb szempont számukra, hogy legyőzzék Orbán Viktort és a lengyel jobboldalt?

– Ha így van, az nagyfokú rövidlátásra vall, ugyanis a demokratikus deficit majd őket is maga alá temeti.   

Borítókép: Christiaan Alting von Geusau

Fotó: Teknős Miklós