Felfüggesztették csütörtökön és egy fellebbviteli törvényszék elé viszik Görögországban annak az ügynek a bírósági tárgyalását, amelyben 24 segélyszervezeti munkást vádoltak meg többek közt embercsempészet, rádiófrekvenciák jogellenes használata és kémkedés miatt. Az aktivisták közül néhánynak olyan bűncselekményeket is felrónak, hogy hamis rendszámú katonai járművel jutottak be Leszbosz sziget lezárt területeire.
Egy 86 oldalas görög rendőrségi jelentés szerint nem mindannyian dolgoztak civil szervezeteknél, többen csupán aktivistáknak adták ki magukat, hogy migránsokat juttassanak Görögországba.
A vádlottak között 17 külföldi állampolgár is van, s feltehetőleg mind a 24-en kapcsolatban állnak az Emergency Response Center International (ERCI) nevű civil szervezettel, amely 2016 és 2018 között görög felségvizeken keresett és menekített ki Afrikából és Közel-Keletről érkezett bevándorlókat. Az ügyben érintett aktivisták hírügynökségek jelentései szerint kemény büntetésre számíthatnak, a bíróság akár 25 évnyi börtönbüntetést is kiszabhat rájuk. Eljárás indult a szír Szara Márdini ellen is, akire nővérével, Juszrával együtt 2015-ben figyelt fel a nemzetközi sajtó, miután többnyire úszva érték el a görög partokat Törökországból, valamint több társukat is kimentették a tengerből. Juszra egyébként úszó, részt vett a 2016-os nyári olimpiai játékokon Rio de Janeiróban, valamint az idei tokiói olimpián is indult a menekültek csapatának tagjaként. A fiatal lányok Németországban kaptak menedékjogot, Szara az eljárással kapcsolatos eseményeket új otthonából követi, miután a bíróság közbiztonsági okokra hivatkozva ideiglenes jelleggel sem oldotta fel beutazási tilalmát.
Nemzetközi jogvédő csoportok felemelték hangjukat az ügyben, mondván: Athén humanitárius cselekedetet büntet. A balliberális többségű Európai Parlament jelentése szerint a „szolidaritás kriminalizálásának” lehet szemtanúja Európa. Görögország még 2014-ben, a migrációs válság kirobbanása előtt egy évvel fogadta el azt a jogszabályt, amelynek értelmében az embercsempészeket tíz év börtönbüntetéssel sújtják, de életfogytiglanra számíthat az, akinek egyetlen utasa is meghal a veszélyes út során. Az elmúlt években számos kritika érte a görög migrációs politikát, különösen azóta, amióta Kiriákosz Micotákisz konzervatív kormánya került hatalomra 2019-ben. Nemrég egy holland újságírónővel, Ingeborg Beugellel keveredett éles szóváltásba a miniszterelnök. Az újságírónő – a balliberális sajtó vádját hangoztatva – a migránsok tengeren történő visszaszorításával, valamint azzal vádolta meg az athéni kormányt, hogy embertelen körülmények uralkodnak a migránstáborokban.
Görögország helyett azokat kellene hibáztatnia, akik eszközként használják fel a migrációt, és kétségbeejtő helyzetbe taszítják azokat az embereket, akik már egy biztonságos országban vannak
– mutatott rá Kiriákosz Micotákisz, arra utalva, hogy Törökországban már nem éri veszély a menekülteket. A konzervatív vezető hozzátette, hogy Görögország valóban feltartóztat Törökországból érkező hajókat, mivel az uniós szabályozás értelmében erre joga van. A kormányfő hozzátette: Számosz szigetén nemrég épült fel uniós pénzből egy modern migránstábor, amely jelentősen több embernek tud szállást biztosítani. A 2015-ös és 2016-os nagy migránsválság idején a szigeten csupán egy 680 személy befogadására alkalmas létesítmény állt, noha mintegy hétezer menekült érkezett Számoszra.
„A Nyugat-Balkánon mozgók számát alapvetően az határozza meg, hogy mennyien érkeznek Görögországba, valamint hányan indulnak onnan tovább” – írták elemzésükben Janik Szabolcs és Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet munkatársai. A szerzőpáros arra hívta fel a figyelmet, hogy „hazánk szemszögéből a kritikus belépési pontot természetesen Görögország – és még esetleg Bulgária – jelenti”. A görög konzervatív kormány bevándorlásellenes intézkedései következtében idén mindössze 7681 migránst regisztráltak a görög hatóságok a tengeri és szárazföldi határon. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 2020-ban, egész évben ez a szám a 16 ezret közelítette meg, 2019-ben pedig a 75 ezret. Szigorú migrációs politikájának részeként Görögország a nyáron fejezte be negyven kilométer hosszú kerítésének az építését a Törökországgal közös határán, s új megfigyelőrendszert épített ki, hogy megállítsa az illegális bevándorlókat. Az új határzár a már meglévő 12,5 kilométer hosszú kerítés meghosszabbítása.
Borítókép: Migránsok próbálnak átjutni a görög–macedón határon 2016. április 13-án. Fotó: AFP/NurPhoto/Rober Astorgano
