Prága és Varsó továbbra sem tudott megegyezni annak a keresetnek a visszavonásáról, amelyet Csehország nyújtott be a cseh–lengyel határon fekvő turówi szénbánya ügyében. A feleket ezért az Európai Bíróság (EUB) elé citálták, ahol kedden tartották az első meghallgatást. A csehek azután vitték az EU legfőbb ítélkező szerve elé az ügyet, hogy a lengyel hatóságok, Prága követelése ellenére, meghosszabbították a nyílt színi fejtésű lignitbánya működési engedélyét.
A létesítmény közelében fekvő cseh falvak már régóta vízhiányra panaszkodnak, így kérték Varsótól az ellátási nehézségek megoldását vagy a bánya bezárását.
Korábbi ítélete értelmében az EUB elrendelte a bányászati tevékenység felfüggesztését, ám Lengyelország ezt nem hajtotta végre. A cseh hatóságok most hajlandók lennének visszavonni a keresetet bizonyos feltételekkel. Ezek között szerepel például, hogy Varsó fizessen ötvenmillió eurót a turówi bánya okozta károk semlegesítésére a Cseh Köztársaság területén. A felperes továbbá arra szólította fel Lengyelországot, hogy állítsa meg a talajvíz elfolyását, jobban ügyeljen a helység körüli levegő minőségére, valamint szüntesse meg vagy jelentősen csökkentse a zajhatást. Annak ellenére, hogy immár hónapok óta intenzív tárgyalások folynak a felek között a vitás kérdésben, a csehek által támasztott feltételek elfogadhatatlanok a lengyelek számára. Mindezek ellenére folytatják az egyeztetést.
Hétfőn ugyanakkor az Európai Bizottság felszólította Varsót, hogy fizessen 25 millió eurót az EUB előzetes verdiktjének semmibe vevése miatt. Ha Lengyelország ezt megtagadja, a bizottság levonja az összeget a Varsónak járó támogatásokból, s a büntetés mértéke napi ötszázezer euróval fog növekedni.
Mindeközben a lengyel kormány megerősítette, hogy egészen 2049-ig folytatja a szénalapú energiatermelést annak ellenére, hogy a COP26 klímacsúcs alkalmával múlt csütörtökön aláírt egy nyilatkozatot, s ezáltal felcsillant a remény, hogy Varsó a tervezettnél mégiscsak előbb vezeti ki a szénalapú tüzelést. Varsó közte volt annak a 190 aláíró államnak, amely vállalta, hogy a fejlett országok 2030-as, a többi pedig a 2040-es években hagy fel a fosszilis fűtőanyag használatával. Ha Lengyelország fejlett gazdaságnak tekintette volna magát, és a harmincas éveket választotta volna a szén kivezetésére, jelentős előrelépés lett volna a szénpárti magatartásához képest.
Ám Varsó néhány órával a nyilatkozat aláírása után tisztázta álláspontját, s Aleksander Brzózka, a klíma- és környezetvédelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy hazája a többi országhoz tartozónak tartja magát, hiszen csak a G20 országai tekinthetők fejlett gazdaságoknak – bár Lengyelország az EU-n keresztül közvetetten tagja a csoportnak.
Ebből kifolyólag pedig Varsó a későbbi időpontot választja a szénbányák bezárására a szakszervezetekkel korábban kötött megállapodás értelmében. Ezt az álláspontot Anna Moskwa környezetvédelmi miniszter is megerősítette Twitter-bejegyzésében. Tény, hogy Lengyelország elég nagy mértékben támaszkodik a szénerőművekre, az ország energiafelhasználásának hetven százalékát a fosszilis energiahordozók biztosítják. Varsó ezért ragaszkodik hozzá, hogy a zéró kibocsátású forrásokra csak fokozatosan, két-három évtized alatt lehet áttérni.
Borítókép: Füst száll fel a lengyel–cseh határ mentén fekvő Turów szénbánya kéményeiből. (Fotó: MTI/AP/Petr David Josek)
