Balliberális hatalomátvétel Bulgáriában?

Vasárnap voksolnak Bulgáriában: egyszerre választanak új parlamentet és államfőt is.

Haszkovo, 2021. november 8. A msodik mandtumnak elnyersrt kzd Rumen Radev bolgr elnk plaktjai a bulgriai Haszkovban 2021. november 8-n. A parlamenti s elnkvlasztst november 14-n tartjk Bulgriban. MTI/EPA/Vaszil Donev Fotó: Vaszil Donev

Mivel a tavaly nyári kormányellenes tüntetéseket szervező protestpártok a parlamentbe jutva sem az áprilisi, sem a júliusi parlamenti választásokon nem tudtak többséget szerezni, Rumen Radev elnök új politikai projektbe kezdett. Az első ügyvivő kormányának két népszerű miniszterével, Kirill Petkovval és Aszen Vaszilevvel elindította a Folytatjuk a Változást! politikai mozgalmat, amely a legfrissebb kutatások szerint második legerősebb pártként 16,5 százalékra tornázta fel magát, fél százalékkal megelőzve a harmadik helyezett Bolgár Szocialista Pártot. Őket követi a Demokratikus Bulgária 10,2, a korábbi győztes Van Ilyen Nép 9,9, a Jogok és Szabadságok Mozgalma (DPSZ) 9,8 százalékon állnak.

A második ciklusért küzdő Rumen Radev támogatottsága 46,4 százalék, de népszerűsége a világjárvány okozta egészségügyi válság, a magas infláció, az energiaárak égbe szökése miatt is csökkenőben van. 

Rumen Radev, aki alapesetben csak formális jogkörrel rendelkezik, az általa kinevezett ügyvivő kormányon keresztül már fél éve parlament nélküli korlátlan hatalmat gyakorol. 

A régi nómenklatúrából összeállított ideiglenes kormány ahelyett, hogy a tiszta és áttekinthető parlamenti választásokat készítené elő, Radev újraválasztását szervezi. A függetlennek indult, de a GERB által támogatott Anasztasz Gerdzsikov, a szófiai egyetem professzora 28,3 százalék támogatottsággal rendelkezik, nagy fordulatnak kellene bekövetkeznie, hogy a második fordulóban megfordítsa az eredményt. A többi államfőjelölt népszerűségi indexe tíz százalék alatt van.

A választási aktivitást az Alpha Research 47-49 százalékra becsüli. Úgy véli, hogy demotiváló tényező lehet a választók bizalmatlansága a gépi szavazással szemben, a világjárványtól való félelem, az utóbbi fél év sorozatos politikai botrányai.

A választások tisztaságát erősen kétségbe vonja, hogy különböző raktárakban a héten közel 600 licenc nélküli elektronikus szavazógépet találtak. Kezdetben azt állították, hogy ezeket a gépeket grúziai és albániai bemutatókra szánták, aztán pedig, hogy ezek a gépek a választás napján használt készülékek alkatrészként való megjavítását szolgálnák. Ezt azonban a választójogi törvény tiltja, a szavazógépek meghibásodása esetén át kell térni a papíralapú szavazásra.

A hét közepén Radev ügyvivő kormánya egyébként az EU-hoz fordult segítségért, a Covid–19 súlyos állapotú betegek gyógyításához életmentő berendezéseket kért. A kormány elismerte, hogy az ország az egészségügyi katasztrófa küszöbén áll, 334 elhunyttal november 9. volt a koronavírus-halálozás feketerekordja.

Én vagyok a legfelkészültebb ilyen válságok kezelésére, de a bolgárok egy része nem akar engem, a másik része pedig Radevet. Leülhettünk volna férfiként megbeszélni és megoldani a kríziseket ahelyett, hogy másod- és harmadmegoldásokat keresünk

– nyilatkozta a választási kampány végén Bojko Boriszov egy televízió stúdiójában. Majd hozzátette, hogy támogatná pártsemleges miniszterelnök kinevezését a következő kormány élére és természetes szövetségesnek tekinti a Demokratikus Bulgária és a Petkov–Vaszilev-tandemet. Órákkal később a Pik.bg hírportál felvetette, minek voksolna egy jobboldali szavazó a GERB pártra, ha nem tudja milyen kormányfőre szavaz? Rendben van, hogy az amerikaiak diktálnak neki, de ennek nem kéne ennyire látszódnia.

Borítókép: A második mandátumának elnyeréséért küzdő Rumen Radev bolgár elnök plakátjai a bulgáriai Haszkovóban 2021. november 8-án.  (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)