Ezúttal békés arcát mutatta a bíróságon a párizsi merénylő

Salah Abdeslam ezúttal tisztelettudóan, együttműködően tett vallomást.

BELGIUM-FRANCE-ATTACKS-TRIAL Fotó: FRANCOIS LENOIR

Megkezdődött kedden a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozat vádlottjainak meghallgatása a párizsi törvényszéken. Elsőként a terrortámadást végrehajtó kommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam válaszolt mintegy két órán át a merényletet megelőző életét illető kérdésekre.

 A fővádlott együttműködött, kedves, nyugodt és segítőkész embernek mutatva korábbi önmagát.

A legvéresebb franciaországi terrortámadás perében a túlélők, az áldozatok hozzátartozói és a szemtanúk közül 2200-an vesznek részt civil felperesként, közülük az elmúlt öt hétben több mint 350-en tettek tanúvallomást a hat évvel ezelőtt történtekről. A következő négy napban a húsz vádlott közül még életben lévő 14-et hallgatja meg az esküdtszék a saját életükről, a személyiségükről, a gyerekkorukról, családi történetükről, az indítékaik pszichológiai okait keresve. Az iszlám vallás felé fordulásról és a vádpontokról részletesen majd csak 2022-ben hallgatják meg őket a várhatóan kilenc hónapig tartó eljárásban.

Az ábécésorrendben kérdezett vádlottak közül a 32 éves Salah Abdeslamot szólította elsőként az esküdtszék elnöke a mikrofon elé. A világos inget, szürke kardigánt viselő vádlott levágatta a haját, és a szakálla is rövidebb és rendezettebb, mint a per elején volt. Szeptemberben még feketébe öltözve, az Iszlám Állam terrorszervezet katonájaként mutatkozott be. Miközben korábbi kihallgatásain megtagadta a vallomástételt, a fővádlott ezúttal, ha röviden is, de készségesen és udvariasan válaszolt a kérdésekre.

Elmondta, hogy 1989. szeptember 15-én Brüsszelben született marokkói bevándorló családban. Az esküdtszék kérdésére jelezte, hogy csak egy állampolgársága van, mégpedig a francia, miután a szülei először Franciaországba érkeztek vendégmunkásként, ott állampolgárságot kaptak, majd Brüsszelben telepedtek le, és ott alapítottak családot. Apja harminc éven át villamosvezető volt, anyja háztartásbeli.

A negyedik gyerek vagyok öt testvér közül. Három bátyám és egy húgom van. Mit szeretnének még tudni?

– mondta nyugodt hangon Abdeslam. Gyerekkorát nagyon egyszerűnek írta le, elmondása szerint megvolt mindene, ő maga nyugodt, kedves és segítőkész gyerek volt. Az is kiderült, hogy jó tanuló volt, leérettségizett, majd technikumot végzett, s 2009 és 2011 között másfél évig az apja mellett dolgozott szerelőként a brüsszeli tömegközlekedési vállalatnál, miközben taxisofőri vizsgára készült, sportolt, elsősorban focizott és küzdősportokat űzött. Az esküdtszék elnöke jelezte, hogy Abdeslam barátnőjét tanúként beidézték, januárban hallgatják meg. A vádlott elmondta, hogy a támadás óta megszakadt köztük a kapcsolat. „És korában voltak más viszonyai?” – kérdezte a bíró. Abdeslam egy ideig gondolkodott, majd azt válaszolta:

Erről nem szeretnék beszélni, ez egy kissé személyes.

Miután 2011-ben egy görbe este utáni, nem előre eltervezett betörési kísérlet miatt előzetes letartóztatásban volt öt hétig, elbocsátották a munkahelyéről. 

Abdeslam egyértelműen ekkorra teszi életének fordulópontját. 

 Az esküdtszék elnöke emlékeztetett arra, hogy a betörést gyerekkori barátjával, Abdelhamid Abaaouddal, a 2015-ös terrortámadás operatív vezetőjével próbálta meg végrehajtani, de a rendőrség rajtakapta őket. Az elbocsátását követően Abdeslam alkalmi munkákból élt, többször is elítélték ittasan vagy kábítószer hatása alatt elkövetett gyorshajtásért. Időnként segített a bátyjának, Brahimnak, aki egy bárt működtetett. Őt kedvelte egyébként a legjobban a testvérei közül. Brahim Abdeslam a terrorkommandó egyik tagja volt, és öngyilkos merénylőként halt meg az egyik párizsi kávéházban. A vádlottak padján ülők közül többen is szomszédjai voltak a fővádlottnak Brüsszel Molenbeek nevű negyedében, ahol barátokként nőttek fel. – Molenbeek nagyon kicsi, mindenki ismer mindenkit. Időnként megittunk együtt valamit, vagy elmentünk együtt étterembe – mondta Abdeslam.

Az esküdtszék elnöke idézte Abdeslam egyik bátyjának vallomását, 

aki szerit a vádlott „szeretett éjszakai szórakozóhelyekre, kaszinóba járni”.

– Igen, korábban ilyen voltam – ismerte el Abdeslam. – Belgiumban születtem, ott nőttem fel, szekularizált állami iskolába jártam. 

A nyugati értékek szerint neveltek, úgy éltem, ahogy megtanítottak Nyugaton élni. De nem táncoltam, nem igazán tudok táncolni

 – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy mit tekint nyugati értékeknek, elmondta: „szabadosan élni, nem foglalkozni Istennel, azt csinálni, enni, inni, amihez kedve van az embernek”. 

A fogva tartását illetően elmondta, hogy a családja rendszeresen látogatja, reggel és este egy-egy órát sportol.

Az esküdtszék elnöke felidézte, hogy eleinte sértegette a fegyőröket, „hitetleneknek, SS-nek és a társadalom szemétjének” nevezve őket, akik a jelentésükben paranoiásnak írták le, miután Abdeslam meg volt arról győződve, hogy meg akarják mérgezni. A vádlott nem kívánta kommentálni ezt az időszakot. Az esküdtszék elnöke megjegyezte, hogy 2019 óta nem történt incidens a börtönben, Abdeslam tisztelettudóan viselkedik.

Abdeslam ellen terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnszövetkezetben elkövetett emberölés és emberölési kísérlet a vád. Rajta kívül további 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján. A 130 áldozatot követelő merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadást.