Hollandiában egyre több a Belarusz felől érkező migráns
A NOS holland közszolgáltató riportban számolt be arról, hogy Belarusz miatt egyre súlyosabb másodlagos migrációs hullámok érik el Hollandiát. Mint írták, a hatóságoknak nincsenek pontos adatai a Minszk felől érkezők számáról, így inkább a német bevándorlási hivatal „aggasztó” számaira támaszkodnak, miszerint naponta 800-1000 migráns indulhat útnak Belaruszból Európa felé. A holland királyi csendőrség ezzel párhuzamosan megkezdte a potenciális belépési pontok átfogó ellenőrzését, és csak szeptember óta több tucat jemeni, iraki és szíriai bevándorlóra akadtak. Jelenleg harminchat olyan migránsról lehet tudni, akik Belaruszból érkeztek és Hollandiában kértek nemzetközi védelmet. Tizennyolcat a Benelux államból Németországba szállítottak át. A riportban megszólaló, már Hollandiában tartózkodó szíriaiak szerint volt, hogy tíz napig barangoltak az EU külső határain, mire be tudtak jutni Lengyelország területére.
Forrás: Nos.nl
Több mint ezer bevándorló vár belépési engedélyre Olaszországba
A Sea–Eye4 fedélzetén 800, az Ocean Vikingén pedig 314 bevándorló várakozik, hogy partra szállhasson Európában. A civil hajó máltai felségvizeken tartózkodott, Málta azonban figyelmen kívül hagyta az Alarm Phon segélykérését — számol be a Sea–Eye4 kapitánya.
Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter tiltakozását fejezte ki, amiért a civil szervezetek mindig Olaszországhoz fordulnak, hogy biztonságban partra tegyék a tengeren kimentett több száz vagy ezer személyt.
„Helyes az életmentés, elhelyezésük azonban nem terhelheti kizárólag Olaszországot” — nyilatkozta Lamorgese. A belügyminiszter fenti szavai 1200 nemzetközi védelemre jogosult afgán menekült befogadásáról szóló protokoll aláírásakor hangzottak el, akik humanitárius folyosókon keresztül érkeznek majd Itáliába. Az olasz belügyminiszter hivatkozott a járványügyi helyzet miatt kialakult nehézségekre is, s a tagállamok komolyabb tehervállalását sürgeti az országba érkezett migránsok elhelyezésre.
Forrás: Agi.it
