„Scholz gyenge lesz, ezért Párizs és Róma összefog”

Kiszelly Zoltán lapunknak elmondta: A franciák nem akarnak szuperállamot az Európai Unióból.

2021. 11. 27. 8:45
MACRON, Emmanuel; DRAGHI, Mario
Rma, 2021. november 26. Emmanuel Macron francia elnk (b) s Mario Draghi olasz kormnyf a Rmban tartott sajttjkoztatjukon 2021. november 26-n. MTI/EPA/LAPRESSE/Roberto Monaldo Fotó: Roberto Monaldo
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Többévnyi diplomáciai feszültség után Franciaország és Olaszország együttműködési megállapodást írt alá pénteken. Mario Draghi olasz kormányfő az Emmanuel Macron francia elnökkel Rómában megtartott közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: 

Ahhoz, hogy Európa szuverén legyen, tudnia kell, hogyan védje meg magát, hogyan védje meg a határait. Most ez a szerződés segíti ennek az európai védelemnek a felépítését, amely természetesen kiegészíti a NATO-t, nem helyettesíti azt.

„A Quirinale-szerződéssel közös geopolitikai jövőképet teremtünk: hozzájárulunk egy erősebb, közös európai védelem kiépítéséhez, fokozottan együttműködünk az illegális migráció elleni küzdelemben, hogy megvédjük Európa külső határait” − hangsúlyozta Emmanuel Macron. Az Élysée-palota hivatalos tájékoztatása szerint ez a szerződés elősegíti a két ország együttműködését a külpolitika, a biztonság és a védelem, a migrációs politika, a gazdaság, az oktatás, a kutatás és a kultúra területén. 

A megállapodás új irányt adhat a két ország kapcsolatának, amely az utóbbi években jelentősen megromlott. A France 24 francia hírcsatorna emlékeztetett: a konfliktus akkor csúcsosodott ki, amikor 2019 elején Luigi Di Maio akkori olasz kormányfőhelyettes, az Öt Csillag Mozgalom vezetője Franciaországban találkozott a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tüntető sárgamellényes mozgalom vezetőivel. Nem sokkal korábban Matteo Salvini akkori belügyminiszter a francia elnök lemondását követelte. 

Párizs tiltakozásul ideiglenesen visszahívta római nagykövetét, ami 1945 óta a legsúlyosabb diplomáciai válság volt a két szomszédos ország között.

Ugyanakkor jelenleg az látszik, hogy a déli államok közül Olaszország szeretne újra az Európai Unió magországainak része lenni. Az időzítés sem véletlen: az új német kormány koalíciós megállapodása után két nappal írták alá a francia−olasz paktumot. 

– Mivel a két vezető úgy látja, hogy az új kancellár, Olaf Scholz gyenge lesz Merkelhez képest, ezért Párizs és Róma most összefogott

− hangsúlyozta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Mint mondta, a franciák nem akarnak szuperállamot az Európai Unióból, ugyanakkor anyagilag ki vannak szolgáltatva a németeknek, és nem akarnak a görögök sorsára jutni. Párizs például nem akar közös külpolitikát, és a klímavédelem kapcsán is más állásponton van, mint a németek: Macron − ahogy Magyarország is − az atomenergia mellett teszi le a voksát. A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a franciák nem minden téren a szövetségeseink, de ad hoc együttműködésekre továbbra is lesz bőven alkalom.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (balra) és Mario Draghi olasz kormányfő a Rómában tartott sajtótájékoztatójukon 2021. november 26-án (Fotó: MTI/EPA/LAPRESSE/Roberto Monaldo)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.