Többévnyi diplomáciai feszültség után Franciaország és Olaszország együttműködési megállapodást írt alá pénteken. Mario Draghi olasz kormányfő az Emmanuel Macron francia elnökkel Rómában megtartott közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott:
Ahhoz, hogy Európa szuverén legyen, tudnia kell, hogyan védje meg magát, hogyan védje meg a határait. Most ez a szerződés segíti ennek az európai védelemnek a felépítését, amely természetesen kiegészíti a NATO-t, nem helyettesíti azt.
„A Quirinale-szerződéssel közös geopolitikai jövőképet teremtünk: hozzájárulunk egy erősebb, közös európai védelem kiépítéséhez, fokozottan együttműködünk az illegális migráció elleni küzdelemben, hogy megvédjük Európa külső határait” − hangsúlyozta Emmanuel Macron. Az Élysée-palota hivatalos tájékoztatása szerint ez a szerződés elősegíti a két ország együttműködését a külpolitika, a biztonság és a védelem, a migrációs politika, a gazdaság, az oktatás, a kutatás és a kultúra területén.
A megállapodás új irányt adhat a két ország kapcsolatának, amely az utóbbi években jelentősen megromlott. A France 24 francia hírcsatorna emlékeztetett: a konfliktus akkor csúcsosodott ki, amikor 2019 elején Luigi Di Maio akkori olasz kormányfőhelyettes, az Öt Csillag Mozgalom vezetője Franciaországban találkozott a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tüntető sárgamellényes mozgalom vezetőivel. Nem sokkal korábban Matteo Salvini akkori belügyminiszter a francia elnök lemondását követelte.
Párizs tiltakozásul ideiglenesen visszahívta római nagykövetét, ami 1945 óta a legsúlyosabb diplomáciai válság volt a két szomszédos ország között.
Ugyanakkor jelenleg az látszik, hogy a déli államok közül Olaszország szeretne újra az Európai Unió magországainak része lenni. Az időzítés sem véletlen: az új német kormány koalíciós megállapodása után két nappal írták alá a francia−olasz paktumot.
– Mivel a két vezető úgy látja, hogy az új kancellár, Olaf Scholz gyenge lesz Merkelhez képest, ezért Párizs és Róma most összefogott
− hangsúlyozta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Mint mondta, a franciák nem akarnak szuperállamot az Európai Unióból, ugyanakkor anyagilag ki vannak szolgáltatva a németeknek, és nem akarnak a görögök sorsára jutni. Párizs például nem akar közös külpolitikát, és a klímavédelem kapcsán is más állásponton van, mint a németek: Macron − ahogy Magyarország is − az atomenergia mellett teszi le a voksát. A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a franciák nem minden téren a szövetségeseink, de ad hoc együttműködésekre továbbra is lesz bőven alkalom.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (balra) és Mario Draghi olasz kormányfő a Rómában tartott sajtótájékoztatójukon 2021. november 26-án (Fotó: MTI/EPA/LAPRESSE/Roberto Monaldo)
