Dél-Korea felfegyverzi Ausztráliát

Mun Dzse In elmondta ugyanakkor: Szöul nem csatlakozik a pekingi téli olimpia bojkottjához.

Canberra, 2021. december 13. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök (j) és a kétnapos hivatalos látogatáson Ausztráliában tartózkodó Mun Dzse In dél-koreai elnök a canberrai megbeszélései után tartott sajtóértekezleten 2021. december 13-án. MTI/AAP/Lukas Coch Fotó: Lukas Coch

Védelmi megállapodást írt alá Ausztrália és Dél-Korea egymilliárd ausztrál dollár (csaknem 232 milliárd forint) értékben hétfőn. Az egyezményt Scott Morrison ausztrál kormányfő és Mun Dzse In dél-koreai elnök látta el kézjegyével az ausztrál fővárosban. Médiaértesülések szerint ez az eddigi legnagyobb üzlet, amelyet Ausztrália egy ázsiai országgal kötött. Mun Dzse In az első külföldi vezető, aki a világjárvány kezdete óta felkereste Ausztráliát. A dél-koreai elnök négynapos látogatásra érkezett az országba annak apropóján, hogy Canberra és Szöul hatvan évvel ezelőtt vette fel a diplomáciai kapcsolatot egymással. A két vezető abban is megállapodott, hogy az eddigi hivatalos kapcsolatokat átfogó, stratégiai partnerséggé fejlesztik.

Az ügyletet ismertető hírügynökségek szerint a Hanvha dél-koreai védelmi ipari vállalat tüzérségi fegyverekkel, szállító járművekkel és radarokkal látja el az ausztrál hadsereget.

Morrison megjegyezte: a megállapodás mintegy háromszáz új munkahelyet teremt Ausztráliában, ahol leányvállalata működik a Hanvhának. Peter Dutton ausztrál külügyminiszter aláhúzta: a szerződés megerősíti Ausztrália tűzerejét és biztonságát az Indiai- és a Csendes-óceán térségében. Canberra több projektet indított az ausztrál hadsereg modernizálása érdekében. Szeptemberben Ausztrália biztonsági partnerséget kötött az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával (AUKUS), amelynek keretében nukleáris meghajtású amerikai tengeralattjárók beszerzéséről döntött. A lépés nemcsak Franciaországot bőszítette fel, amely megrendeléstől esett el emiatt, hanem Kínát is. Biztonsági szakértők szerint az új szövetség egyértelműen a kínai katonai fenyegetés ellen irányul.

Egyébként Kína háborús retorikája miatt kezdett fegyverkezésbe Tajvan is, amely hétfőn kijelentette, Peking számára nehézségbe ütközne egy a sziget elleni széles körű invázió, a csapatok szállítása és az utánpótlás miatt.

 A tajvani védelmi minisztérium jelentése szerint a tajvani hadsereg jól őrzi a kikötőket és a repülőtereket, amelyeket ezért nem lenne könnyű rövid idő alatt elfoglalni, s egy partraszállási kísérlet „rendkívül magas kockázattal bírna”. A 2016-ban elnökké választott Caj Jing-ven hivatalba lépése óta Tajvan növelte a védelmi célokra szánt kiadásait, legutóbb új, korszerű F-16-os vadászbombázókat is hadrendbe állított. Tajpej az elkövetkezendő öt évben elsősorban a haditengerészetet akarja korszerűsíteni.

Canberrában egyidejűleg Mun Dzse In hangsúlyozta, hogy Dél-Korea és Ausztrália hasonló értékeken osztozik a geopolitikai kérdések tekintetében. Ugyanakkor leszögezte: a Kínához fűződő kapcsolat is fontos Szöul számára, főként az észak-koreai kérdésben. 

– Éppen ezért Dél-Korea szeretné fenntartani megingathatatlan szövetségét az Egyesült Államokkal és Kínával

 – tette hozzá a dél-koreai elnök. Mun ennek kapcsán kizárta, hogy országa csatlakozna a 2022-es pekingi téli olimpiai játékok Washington által meghirdetett diplomáciai bojkottjához. – Kína konstruktív hozzáállására van szükségünk Észak-Korea nukleáris leszerelése érdekében – magyarázta Mun Dzse In. 

Az államfő azt is közölte, hogy az Egyesült Államok, Kína és Észak-Korea elvben megállapodott, hogy hivatalosan is véget vetnek az USA és Észak-Korea között még mindig érvényben lévő hadiállapotnak, s a folyamatot Szöul teljes mértékben támogatja.

 Mun ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi észak-koreai viszonyok nem alkalmasak az 1953-as fegyverszüneti megállapodást felváltó békeszerződére irányuló tárgyalásokra.