Egyelőre három ország csatlakozott a Nyitott Balkánhoz

Sok nyugat-balkáni állam is az EU előszobájaként tekint a kezdeményezésre.

Az európai integrációs folyamatokhoz hasonló eljárás elindítását jelentheti, hogy Alekszandar Vucsics szerb elnök, Edi Rama albán és Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök a Nyitott Balkán kezdeményezés részeként három- és kétoldalú szerződéseket írtak alá. Az Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia közötti egyezmények lényegében azt eredményezik, hogy Európának ezen a részén az Európai Unióhoz hasonlóan már a közeljövőben megszűnnének a határok.

Kedden hat különböző egyezményt írtak alá a Nyitott Balkán kezdeményezésen belül. A korábban mini-Schengen néven emlegetett, majd Nyitott Balkánra átkeresztelt javaslat célja, hogy biztosítsák a három ország között a személyek, az áruk és a tőke szabad mozgását. Egyelőre csak az említett országok csatlakoztak, a többi térségbeli állam kivár. A három államvezető eltökéltségét jelzi viszont, hogy még múlt pénteken közös nyílt levélben szólították fel a régió országait, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. „Adják meg országuk lakosságának mindazokat az előnyöket, amelyeket ez a regionális kezdeményezés kínál” – olvasható a nyílt levélben, amelyben arra is rámutattak, hogy az Európai Uniónak is egységesen kellene támogatnia a Nyitott Balkán kezdeményezést. 

Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos kedden ki is jelentette, hogy támogatja a Nyitott Balkán kezdeményezést.

Felszólította az abban részt vevő országokat, tegyék lehetővé, hogy többen is csatlakozzanak, hiszen az a régióban a GDP növekedését serkentené. Várhelyi Olivér elmondta, hogy az uniós szabályokon és értékeken alapuló regionális együttműködés nemcsak üdvözlendő, hanem a régió és az EU számára is hasznos. 

– A nyugat-balkáni régió csak a közös regionális piac révén tudja harmadával megemelni a GDP-növekedést

– mutatott rá az uniós biztos. – A GDP-növekedés második harmadát az EU által kidolgozott gazdasági beruházási tervvel lehetne elérni, de ennek alapja a közös regionális piac és a regionális integráció megléte. Nincs értelme összekötni a régiót vasutakkal és autópályákkal, ha minden teherautónak és minden vonatnak meg kell állnia az összes határon. Nincs értelme jó befektetési légkört teremteni, ha nem ismerjük el kölcsönösen egymás diplomáit, és ha nincs szabad áramlás a szolgáltatások, az áruk és a tőke terén – tette még hozzá.

Mivel a térség országainak uniós csatlakozása döcögősen halad, sokan egyfajta alternatívaként, míg mások az EU előszobájaként tekintenek a kezdeményezésre. Az érintettek, köztük a szerb elnök korábban többször is reagált erre, és azt mondta, továbbra is stratégiai cél az uniós tagság. Az országok azonban egyben példát akarnak mutatni, hogy nem szeretnének a múlt és a jelen vitáinak csapdájában bennragadni, hanem a jövőbe tekintenek, és a polgárok érdekeit szem előtt tartva szeretnének integrálódni. 

A Nyitott Balkán kezdeményezés kapcsán Ivica Dacsics, a szerb parlament elnöke kiemelte, hogy az az európai értékeken alapul: az emberek, a munkaerő, az áru és a tőke szabad mozgásán, és a polgárok érdekeit szolgálja. Rámutatott, hogy nem lehet úgy tekinteni rá, mintha az EU-t helyettesítené. Tény azonban, hogy egy bizonyos időnek el kell még múlnia, hogy Szerbia az EU tagjává váljon. A kérdés pedig most az, hogy amíg ez valóra nem válik, elhatárolódnak-e a közeledéstől vagy elköteleződnek az európai értékek mellett. Nem örül azonban mindenki a kezdeményezésnek. Tiranában tüntetések előzték meg Alekszandar Vucsics érkezését. Edi Rama a hétfő esti találkozó helyszínét emiatt át is helyezte Elbasanba.

A szerb elnök a Nyitott Balkán kezdeményezés részeként aláírt megállapodásokról elmondta még, hogy két éve dolgoznak az elképzelés megvalósításán, de a bürokratikus és egyéb problémák miatt nem tudtak mindent befejezni. Újságírói kérdésre, hogy mikor lépnek életbe a megállapodások, azt mondta: mindannyian azonnal alkalmazzuk azokat. Elő kell készíteni azonban az adminisztratív hátteret. Felmerülhetnek technikai problémák, de ezeket menet közben megoldjuk. 

– Sok tennivaló van még hátra, de ha létrejön a vámunió Észak-Macedóniával és Albániával, akkor sok mindent fogunk elérni, magasabbak lesznek a bevételeink, sikeresebbek leszünk, a közvetlen külföldi befektetések aránya is megnő

– tette hozzá.

Vucsics, Rama és Zaev részt vett Regionális Mezőgazdasági és Együttműködési Fórumon is, amelyen az államvezetők mellett ott voltak a mezőgazdasági miniszterek, a mezőgazdasági egyetemi karok rektorai és a gazdasági kamarák képviselői is. A diplomák kölcsönös elismeréséről, a munkaerő szabad áramlása feltételeinek megteremtéséről és egyéb kérdésekről egyeztetettek.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök, Edi Rama albán és Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök (Fotó: Facebook/Aleksandar Vučić)