Bár az Európai Bizottság számos alkalommal világossá tette, nem nyújt támogatást az uniós tagállamok határkerítéseihez, a jobboldali görög kormány mégis ilyen kérelemmel fordul Brüsszelhez, hogy meghosszabbíthassa a Törökországgal közös határára felépített falat. Athén továbbá új, hőkamerákkal és mozgásérzékelőkkel rendelkező, mesterséges intelligenciára épülő megfigyelési rendszert kíván kiépíteni. Athénban attól tartanak, hogy jövőre is folytatódik az illegális bevándorlók ostroma, s bizonyos EU-n kívüli országok a bevándorlók felhasználásával fognak nyomást gyakorolni a blokkra.
Minden okunk megvan rá, hogy feltételezzük: folytatódnak ezek a fajta fenyegetések
– utalt Tákisz Teodorikákosz polgári védelemért felelős miniszter egy parlamenti bizottsági ülésen Belaruszra, amely az elmúlt hónapokban migránsok ezreit hívta be az országba, majd küldött a balti államok és Lengyelország határaihoz.
Görögország még a nyáron fejezte be 38 kilométer hosszú, acélból készült falának az építését, s új megfigyelő rendszert épített ki.
Úgy gondoljuk, a biztonság a határainkon összefügg az EU biztonságával
– közölte Teodorikákosz, visszhangozva a magyar kormány álláspontját is, miszerint déli határaival Magyarország az EU és a schengeni övezet külső határát is védi, a bizottság mégsem hajlandó finanszírozni a kerítést.
Görögország belügyminisztere is aláírta azt az Európai Bizottsághoz intézett októberi felhívást, amelyben a fizikai határzárak finanszírozását követelte. A levelet tizenkét uniós tagország – Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia – belügyminisztere jegyezte. Az ügyben nyilatkozó görög miniszter szerint
a görög fallal 143 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg Törökország irányából idén októberig, ami 45 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt.
– A határokat tehát továbbra is megvédjük, a politikai vitákat pedig megvívjuk. Az is egy vita, hogy kinek kell fizetnie a határvédelmet. Erre a magyar kormány nagyságrendileg hatszázmilliárd forintot költött, és úgy gondoljuk, ennek legalább a felét illene kifizetnie Brüsszelnek, hiszen nemcsak magunkat védjük, hanem a nyugati országokat is – mondta a Magyar Nemzetnek adott minapi interjúban Menczer Tamás is, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.
Azoknak az embereknek, akik jelenleg Belaruszban tartózkodnak, s az EU ajtaján kopognak, valójában Németország az úti céljuk
– mondta korábban Maciej Wąsik lengyel belügyminiszter-helyettes, utalva arra: Lengyelország nemcsak saját, hanem az EU határait védi, ezért kért már októberben kétszázmillió eurót (74 milliárd forint) a bizottságtól. Az év eleje óta csaknem negyvenezer határsértési kísérletet regisztráltak a lengyel–belarusz határon, ez a szám tavaly egész évben mindössze 122 volt. Lengyelország ezért falat tervez felépíteni a határra, de kerítés építésébe fogott a Belarusszal szintén határos Litvánia és Lettország is.
Az Európai Bizottság már számtalan alkalommal közölte: nem fog finanszírozni falakat és kerítéseket, ugyanakkor egy másik uniós intézmény, a tagállamokat tömörítő Európai Tanács vezetője, Charles Michel ezt másképp gondolja. Az Európai Tanács jogi szakszolgálatának elemzésére hivatkozva novemberben azt mondta:
a közösségi jog alapján nincs akadálya annak, hogy uniós pénzből támogassák a külső határ biztosítására szolgáló fizikai infrastruktúra telepítését.
