– A könyvben nemcsak fordítóként, hanem a magyar kiadás ötletgazdájaként is említik. Minek köszönhető a magyar változat?
– Magyar–olasz vegyes családban élünk, az elmúlt húsz évben már Magyarországon. A férjem olasz, nálunk az itáliai fejlemények mindennapos témát jelentenek, állandóan megy otthon az olasz tévé, ismerősökkel, barátokkal vagyunk kapcsolatban, és a napi munkám is Olaszországhoz köt. Úgy gondoltam, hogy amit Matteo Salvini a politikában letesz az asztalra, az annyira karakteres − és ezért számos ellenséget is szerzett −, hogy teljesen eltér a többi olasz politikusétól. Benne megvan a potenciál, hogy a bevándorláspolitikától kezdve számos kérdésben megváltoztassa Olaszországot, ha miniszterelnök lesz. Fontosnak tartottam, hogy megjelenjék nálunk is ez a könyv, amely sok új információt is tartalmaz Salviniről, aki Magyarország legfontosabb nyugati szövetségese lehet. Bayer Zsolttal − aki a kötet magyar előszavát is írta − a Bayer-show vendégeként kerültem kapcsolatba, miután én voltam az ötletgazdája a Salvini melletti, nagy sikerű szimpátiatüntetésnek is, amelyet 2019-ben rendeztünk a budapesti Stefánia úton, az olasz nagykövetségnél. Bayer − másokkal együtt − a tüntetést is felkarolta, a könyv megjelentetéséhez pedig megnyerte Huth Gergelyt a PestiSrácoktól. Nem tudok ezért elég hálás lenni kettejüknek.
− Az olaszoknak az 1945 óta eltelt háromnegyed évszázad alatt szinte évente volt újabb és újabb kormányuk, rengeteg vezető politikusuk tűnt fel a színen. De igazán talán csak Giulio Andreotti és Silvio Berlusconi emelkedett ki közülük − egészen Salvini felbukkanásáig. Salvinit mi emeli ki a sorból?
− A szókimondó, nyers őszintesége: ami a szívén, az a száján, miközben a többiekre a köntörfalazás a jellemző. Ha mond három mondatot, abban minden benne van. A mai világban ez sokaknak szimpatikus. Ahhoz, hogy valaki nemet mondjon a bevándorlásra, a szakadatlanul érkező migránshajókra, és ennek belügyminiszterként érvényt is szerezzen − nos, ehhez ez a férfi kellett Olaszországban. Orbán Viktor is ezt írta Salvini javára.
− Hogyan kell megváltoznia az olasz politikai erőtérnek ahhoz, hogy Salviniből miniszterelnök lehessen?
− Az olasz pártrendszer elég töredezett. A politikát három erő uralja, Salvini Ligája mellett a baloldali Demokrata Párt, valamint a Beppe Grillo komikus által alapított protestpárt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S). Salvini előzőleg az utóbbi amatőr politikusaival kormányzott, ám ez a közös munka nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Salvini egy ponton túl nem bírta tovább cérnával, azt azonban feltételezni sem merte, hogy nem új választások következnek, hanem az M5S a korábbi ígéretére fittyet hányva összeáll a baloldallal. Ekkor Giuseppe Conte alakított kormányt, majd Mario Draghi ismert nemzetközi bankár − ám egyikőjüket sem választotta meg senki. Draghi „egységkormánya” ahhoz kell, hogy az EU és a külföld nyugodt legyen, ne szabaduljanak el a kamatok, miközben Olaszország az uniós helyreállítási pénzeket várja, az olasz államadósság pedig a görögöké után az egész EU-ban a legmagasabb. Abban bíznak, hogy így kihúzzák 2023-ig. De politikai szempontból egészségtelen dolog, hogy nem engedik az olaszokat újra választani. Salvinit meggyőzték, hogy a Liga révén a jobboldal is vegyen részt a Draghi-kormányban. Ahhoz azonban, hogy áttörést érjenek el, tovább kell erősödniük, és jobboldali összefogásra is szükség van a Georgia Meloni vezette Olaszország Fivérei és Berlusconi Forza Italiája bevonásával. Ezt követeli a józan érdek. Ha ez megtörténik, Salviniéknek jó esélyük van a győzelemre.
− Az eredetileg észak-olaszországi, ma már országos Liga fő jellegzetessége a bevándorlásellenesség. Mit jelent ma a migráció az olaszoknak?
− Az ember szíve megszakad, mert nem lehet ráismerni az országra. Naponta százak jönnek a tengeren. Genova óvárosában jártunk pár éve, olyan volt, mintha egy arab országban sétálgattunk volna. Megkérdeztem egy olasz boltostól, hogyan alakult ki ez a helyzet. Azt mondta, a bevándorlók veszik meg az üzletek működtetési jogát, és meglehet, meg is kenik az önkormányzati illetékeseket. Genova csak egyetlen példa. Országosan egyre rosszabb a helyzet. Egy másik fontos probléma Olaszország rossz demográfiai mutatója. Olasz gyerek nem születik elég, míg a bevándorlóknak több gyerekük is van. Salvini erről is szól a könyvében, hogy milyen rossz lelkiállapotban van az olasz nép, nem mernek gyereket vállalni, mert félnek a holnaptól. A Liga figyelemmel kíséri a magyar családpolitikát, példaként tekint rá.
− Az olasz médiában hogyan jelenik meg Salvini és a bevándorlás?
− A migrációt a köztévében inkább elhallgatják, nem részletezik, hány migránshajó köt ki nap mint nap Lampedusánál. Salviniről is negatív képet fest az olasz média, amelyben baloldali túlsúly érvényesül, és ebből a szempontból az olaszok lépéshátrányban vannak Magyarországhoz képest. A média mindent megtesz, hogy ne lehessen belőle miniszterelnök.
