Egyre jobban aggódunk a 2024-es választás lehetséges következményei és a hadseregen belül eluralkodó káosz miatt. Ez minden amerikai állampolgárt komoly veszélybe sodorhat – írta a The Washington Post hasábjain megjelent cikkében három visszavonult amerikai tábornok. Paul Eaton, Steven Anderson és Antonio Taguba annak esélyére hívják fel a figyelmet, hogy egy esetleges újabb demokrata győzelem során a társadalom erős politikai megosztottsága miatt a hadsereg sorain belül is egyfajta szakadás következhet be, ami még a január hatodikai eseményeknél is súlyosabb következményekkel járhat.
A visszavonult vezetők aggodalma nem teljesen alaptalan. A múlt hónapban például az oklahomai nemzeti gárda vezetője, Thomas Mancion tábornok mondott ellent a Biden által elrendelt és a gárda tagjait is érintő kötelező oltási intézkedésnek. Mancion indoklásában kiemelte, amíg a gárda állományát nem szövetségi szinten vetik be, addig nem az elnök, hanem az állam kormányzója határoz ezekben az ügyekben. Ezenfelül a 2020-as elnökválasztás körüli botrányok is megosztják a hadsereg sorait. Idén tavasszal 124 volt katonai vezető nyílt levélben kérdőjelezte meg a választás hitelességét, valamint Joe Biden elnök képességeit az amerikai haderő megfelelő irányítására. − A nép akaratát tükröző tiszta és tisztességes választások nélkül az alkotmányos köztársaság elbukott − írta levelében a Flag Officers 4 America névre hallgató szervezet. Olyan küzdelmet vívunk túlélésünkért, amire 1776 óta nem volt példa − tették hozzá a veterán vezetők, utalva az amerikai függetlenségi háború időszakára. Aggodalomra ad okot az is, hogy a januári, Capitoliumnál tartott zavargásokkal összefüggésben előállított vádlottak között magas azoknak a száma, akik régebben vagy jelenleg is a hadsereg állományában szolgálnak. Tíz vádlottból egy valamilyen szálon kötődik az amerikai haderőhöz, emellett az olyan jobboldali szervezetekkel, mint például a Proud Boys is jó kapcsolatokat ápolnak.
Eaton, Anderson és Taguba cikkükben arra is felhívják a figyelmet, hogy a hadsereget és a rendfenntartó erőket mennyire váratlanul érték a január hatodikai események, és ezáltal fellépésük a teljes kompetencia hiányát mutatta. Azt javasolják a döntéshozóknak, hogy a következő választásokig hátralevő időszakban az ilyen szituációkra való felkészülést tegyék a gyakorlatok kiemelt részévé, annak érdekében, hogy a gyenge pontok és hibák kiküszöbölhetőek legyenek. A zavargásokban öt ember vesztette életét, köztük egy rendőr, emellett beszámolók szerint a rendfenntartó erők sok esetben indokolatlanul erőszakosan léptek fel a tüntetőkkel szemben.
Az események kivizsgálására felállított kongresszusi bizottság a legfrissebb hírek szerint akár Donald Trump volt amerikai elnököt is beidézheti meghallgatásra, azonban a testület függetlenségével kapcsolatban nagy a megosztottság az amerikai társadalomban. Egy októberi közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 54 százaléka szerint a bizottság inkább politikai érdekeket szolgál ki, és kevésbé törekszik a zavargások körül felmerült kérdések tisztázására. Egy másik, szintén októberi felmérés alapján nőtt azon választópolgárok száma, akik szerint a 2020-as elnökválasztás során csalás történt. A Rasmussen Reports adatai szerint mára 56 százalékuk vélekedik így az eseményekről.
Borítókép: Donald Trump támogatói csapnak össze a washingtoni Capitoliumot védő rendfenntartókkal 2021. január 6-án. (Fotó: Staff Photo/Jessica Griffin)
