Nem kapta meg a szükséges háromötödös többséget az amerikai szenátusban csütörtökön az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 2 földgázvezeték elleni szigorúbb szankciót követelő republikánus törvénytervezet. A republikánusok nem tudták megszerezni az ehhez szükséges, 60 szavazatot jelentő többséget, jóllehet a demokrata párti szenátorok soraiból néhányan együtt szavaztak velük. Összesen 55 szenátor szavazott a törvényjavaslat mellett, 44 ellene, egy pedig nem szavazott.
A Ted Cruz texasi republikánus szenátor által kezdeményezett indítvány egyik célja az volt, hogy megfossza Joe Biden elnököt attól a lehetőségtől, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva felmentést adjon az amerikai szankciók alól az Északi Áramlat 2 számára.
A törvényjavaslat a vitatott gázvezeték véglegesítésében segédkező külföldi üzleti tisztségviselőkkel szemben sürgetett büntetőintézkedéseket. A szavazás előtt a szenátus külügyi bizottságának elnöke, a demokrata Bob Menendez alternatív törvénytervezetet terjesztett elő, amely az ukrajnai válság további eszkalálódása esetén súlyos szankciókat írna elő Oroszországgal szemben. Eszerint az Egyesült Államoknak minden rendelkezésre álló és észszerű intézkedést meg kell fontolnia annak érdekében, hogy megakadályozza az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését. Nem tudni egyelőre, hogy a szenátus mikor szavaz erről a törvényjavaslatról.
Az Északi Áramlat 2 gázvezeték a tervek szerint Oroszországból szállítana gázt Németországba, Ukrajna megkerülésével. Az építkezés hetekkel ezelőtt befejeződött, de még nem kapta meg a szükséges tanúsítványt az üzembe helyezéshez. Az amerikai kormány szerint Európa energiaellátása a vezetékkel túlságosan függővé válik Oroszországtól. A pénzügyileg gyenge Ukrajna nagy mértékben függ a gáztranzitdíjakból származó bevételektől, és súlyos veszteségektől tart, ha elesik ettől a bevételi forrástól.
Borítókép: munkás dolgozik az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat 2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
