Benyújtotta lemondását vasárnap Armen Szárkiszján örmény államfő
– áll az elnöki hivatal honlapján megjelent közleményben.
– Ez egyáltalán nem érzelmi alapon született döntés, van benne egy meghatározott logika. Az elnöknek nincsenek meg a megfelelő eszközei arra, hogy befolyással bírjon a nemzet és az állam legfontosabb bel- és külpolitikai ügyeire
– olvasható Szárkiszján állásfoglalásában.
A lényegében ceremoniális tisztséget mintegy négy éve betöltő, 68 éves államfő szerint gondos megfontolás után jutott erre az elhatározásra. Szárkiszján a lemondásához fűzött indoklásban egyben kijelentette, hogy „ezekben az Örményország számára nehéz időkben, amikor szükség van nemzeti egységre, az elnöki tisztség nem szabad, hogy pletykák és összeesküvés-elméletek áldozatává váljon”. Egyelőre nem tudni, ki válthatja fel Szárkiszjánt a tisztségben.
A Reuters hírügynökség felidézte, hogy Szárkiszján tavaly egy sor belpolitikai kérdésben, a többi között a kudarccal végződött hegyi-karabahi háború és a vezérkari főnök menesztése miatt összekülönbözött Nikol Pasinján miniszterelnökkel.
A Hegyi-Karabah miatti több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet a felek 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek a konfliktusok.
Szárkiszján akkor kifogásolta, hogy nem vonták be a fegyverszüneti tárgyalásokba, később pedig ellenezte az örmény katonai vezetés Pasinján által szorgalmazott leváltását. Szárkiszján 1996 novemberétől 1997 márciusáig a miniszterelnöki tisztséget is ellátta.
Borítókép: Az örmény kormány sajtóirodája által közreadott képen Armen Szárkiszján örmény elnök (k) és Nikol Pasinján kormányfő (k, balról) koszorút helyez el az örmény népirtás áldozatainak emlékművénél Jerevánban 2021. április 24-n (Fotó: MTI/EPA/Tigran Mehrabyan)
