„Egy újabb eszkaláció egy újabb világháború kitöréséhez vezethet”

Elkhan Nuriyev Oroszország-szakértővel az orosz–ukrán válságról és az európai biztonsági helyzetről beszélgettünk.

Elkhan Nuriyev is a Senior Expert on Russia, Eastern Europe, and Central Asia at L&M Political Risk and Strategy Advisory in Vienna. In 2021, he worked as the Think Visegrad Research Fellow at the Institute for Foreign Affairs and Trade (IFAT) in Budapest. Fotó: Christina Anzenberger-Fink

– Ön szerint jogos Oroszország részéről az a felvetés, hogy azért vonták össze csapataikat Ukrajna határaihoz közel, mert a NATO túlságosan is közel került az orosz határokhoz az elmúlt harminc évben?

– Szerintem a Nyugat nem érti Oroszország logikáját a mostani válsággal kapcsolatban. A lényeg az, hogy a NATO jövőbeni bővítési tervei Ukrajnára és Grúziára vonatkozóan valóban megdöbbentették Moszkvát, amely már korábban is aggódott a keleti, Oroszország határai felé irányuló terjeszkedés miatt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár legutóbbi nyilatkozata Ukrajna és Grúzia jövőbeli NATO-tagságáról pedig különösen aggasztó Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, aki tart egy esetleges nyugati katonai beavatkozástól a posztszovjet térségben. Ez jelentősen elmélyítette a bizalmatlanságot Oroszország és a Nyugat között.

Orosz T–72B3 harckocsik hadgyakorlaton a dél-oroszországi rosztovi területen lévő Kadamovszkij gyakorlótéren. Fotó: MTI/AP

Nyilvánvaló, hogy a Kreml egyre inkább egzisztenciális fenyegetésként tekint Ukrajna nyugati támogatására, azt állítva, hogy a szomszédos országot oroszellenessé tették, amit a NATO felhasználhat Oroszország megtámadására. Putyin látja Ukrajna csatlakozásának lehetőségét a NATO-hoz, és a szövetség által odatelepített fegyverek vörös vonalat jelentenek Oroszország számára. Miután az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei fokozták katonai tevékenységüket a Fekete-tenger térségében, ez arra késztette Oroszországot, hogy változtasson katonai pozícióján a posztszovjet területeken, amelyeket mindig is befolyási övezetének tekintett. Ez magyarázza a csapatok összevonását és katonai eszközök telepítését is az ukrán határ közelében.

Valójában az orosz katonai tevékenység válasz arra, amit Moszkva a NATO egyre növekvő jelenlétének lát Ukrajnában, amelynek csatlakozását a tömbhöz erősen ellenzi.

A Kreml számára az, hogy a NATO behatol az orosz területekre, Oroszország kirekesztését jelenti az európai biztonsági térből.

Emiatt Oroszország garanciákat kért arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok és a NATO kötelezettséget vállaljanak arra, hogy sem Ukrajnában, sem más posztszovjet országokban nem telepítenek katonákat és nem folytatnak semmilyen katonai tevékenységet.

– Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter arról beszélt nemrégiben, hogy Európa közelebb van a háborúhoz, mint az elmúlt harminc évben bármikor. Ez csupán retorika vagy tényleg közel állunk a háború kitöréséhez?

– Úgy gondolom, hogy az Európában jelenleg zajló számos regionális konfliktus mellett az igazi kockázat az, hogy egy újabb eszkaláció egy újabb világháború kitöréséhez vezethet. Ez a legfontosabb dolog, ami ellen szerintem a világnak védekeznie kell. Előfordul, hogy a nagyhatalmak nem ismerik fel teljes mértékben tetteik következményeit, ami szükségtelen eszkalációhoz vezet. Ez azt jelenti, hogy több ország és még több fegyver belekeveredik a konfliktusba, majd mielőtt a világ vezetői megfékeznék azt, már kialakult a teljes körű háború.

Ha a jelenlegi ukrán válság kezelhetetlenné válik, valóban fennáll egy új fegyveres konfliktus veszélye Európában, még úgy is, hogy a legtöbb ország a világjárvánnyal, valamint a növekvő gazdasági problémákkal küzd. 

Úgy gondolom azonban, hogy mind Oroszország, mind a nyugati hatalmak legfelsőbb vezetői tudatában vannak ezeknek a kockázatoknak, hiszen minden bizonnyal visszatekintenek a történelemre, tanulnak országaik tapasztalataiból, és igyekeznek megbizonyosodni arról, hogy valóban óvatosan kezelik a különféle regionális konfliktusokat, amelyek a mai világban játszódnak.

– Az elmúlt hónapokban nagyon feszült lett a helyzet Európában. Hogyan látja, milyen események vezettek idáig és miért éppen most alakult így?

– Igen, az elmúlt években az európai helyzet valóban rendkívül aggasztóvá vált, valamint nagyon bizonytalanná, továbbá tele van új biztonsági fenyegetésekkel. Ennek oka elsősorban az Ukrajnával kapcsolatban fokozódó feszültség, valamint a Nyugat és Oroszország közötti áthidalhatatlan ellentétek.

Még súlyosabb következményekkel járhat, hogy az ukrán határon fokozódó válság enyhítését célzó, európai fővárosokban múlt héten tartott diplomáciai tárgyalások kudarcot vallottak.

A biztonsági felfogások közötti szakadék olyan erős és széles, hogy a lehető legtöbb diplomáciai erőfeszítésre lehet szükség az eszkaláció enyhítéséhez és az egyértelmű kiút megtalálásához. Éppen emiatt elengedhetetlen a feszült időszakban a konstruktív párbeszéd folytatása a közvetlen és potenciálisan katasztrofális konfrontáció elkerülése végett.

Ukrán tartalékos katonák hadgyakorlaton Kijev mellett. Fotó: AFP/Sergei Supinsky

A XXI. században egyértelműen látszik, hogy Oroszország és a Nyugat biztonsága nem garantálható, ha mindketten el vannak szigetelve egymástól. Sem Oroszországnak, sem a Nyugatnak nincs szüksége a hidegháború idejéhez hasonló biztonsági tömbök újbóli megjelenésére, amelyek komoly kockázatot jelentenek az európai stabilitásra nézve. Ehelyett a nemzetközi kapcsolatok új modelljére van szükségük, amely Európát egy jobb és biztonságosabb, átfogó biztonsági rendszerré alakítja.

Moszkva, Washington és Brüsszel még mindig megállapodhatnak, ha a múltbéli hibák következményeit figyelembe veszik, és meglátják az új idők jeleit és a változás értelmét.

Annak ellenére, hogy a megosztottság hangja továbbra is erős, az Oroszország és a Nyugat előtt álló új biztonsági környezet annyira instabil és kihívásokkal teli, hogy csak a folyamatos párbeszéd segíthet megoldást találni. De ezek a kihívások lehetőségekké változhatnak, ha Oroszország és a nyugati hatalmak felelősséget vállalnak és határozott lépéseket tesznek.

Borítókép: Elkhan Nurijev, a bécsi L&M Politikai Kockázat és Stratégiai Tanácsadó cég vezető szakértője Oroszország, Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén (Fotó: Christina Anzenberger-Fink)