Oroszország egyre agresszívebb külföldön, és egyre elnyomóbb magatartást folytat a határain belül – jelentette ki Rob Bauer, a Holland Királyi Haditengerészet admirálisa, a NATO Katonai Bizottságának elnöke Brüsszelben csütörtökön, a bizottság vezérkari főnöki szintű kétnapos tanácskozását követően. Rob Bauer hangsúlyozta, hogy a NATO-nak folytatnia kell az elrettentésre és védelemre épülő politikáját minden lehetséges fenyegetéssel szemben. Ezek közül az Oroszország és a terrorizmus jelentette veszélyt emelte ki. A katonai bizottság elnöke kijelentette: meg kell győzni minden felet arról, hogy bármifajta ellenséges lépés a szövetségesekkel szemben súlyosabb következményekkel fog járni az agresszor számára.
Ehhez erősnek, ugyanakkor hitelesnek is kell lenni
– mondta. Tudatosítani kell, hogy a katonai szövetség megfelelő módon fogja használni képességeit agresszió esetén – tette hozzá.
A NATO–Oroszország Tanács szerdán tartott megbeszélésével kapcsolatban Bauer azt mondta, a tárgyalás nehéznek bizonyult, és világossá vált rajta, hogy nem lesz könnyű áthidalni a nézetkülönbségeket.
Pozitív jelnek nevezte ugyanakkor, hogy az összes NATO-szövetséges és Oroszország egy asztalhoz ült, és érdemi témákkal foglalkozott.
Szavai szerint a jelenlegi biztonsági környezetben a NATO soha nem látott kihívások sokaságával szembesül. Az Oroszország jelentette nem szűnő fenyegetés mellett Kínát emelte ki, amely – mint mondta – egyebek mellett kihasználja gazdasági és katonai erősödését saját népének ellenőrzésére és arra, hogy befolyásolja a nemzetközi ellátási láncot, valamint a nélkülözhetetlen infrastruktúrát.
A szövetségesek egyre bonyolultabb kiber- és hibrid támadásoknak vannak kitéve, nem szűnik a terrorfenyegetettség, bizonyos országok pedig hiperszonikus és interkontinentális rakétákat tesztelnek és gyártanak. Egyre gyakoribb az új technológiák támadó célú fejlesztése, ahogy az emberek, köztük a migránsok eszközként történő használata is
– mondta.
Kijelentette: a felsorolt globális kihívások egyre inkább veszélyt jelentenek a közös biztonságra. Válaszul meg kell erősíteni a NATO reagálási képességét krízishelyzetekre, biztosítani kell érdekeinek és értékeinek védelmét, fokozni a katonai erejét, meg kell erősíteni a társadalmakat, továbbá szorosabbra kell fűzni az Európa és Észak-Amerika közötti együttműködést – mondta.
Tájékoztatása szerint a tanácskozás résztvevői megerősítették azt a célkitűzést, amely szerint az euroatlanti térségben a szükséges erők a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek. Annak fontosságát is hangsúlyozták, hogy a szövetség a lehető leghamarabb és a leghatékonyabban legyen képes reagálni a váratlan helyzetekre. Leszögezték továbbá, hogy a szövetségnek képesnek kell lennie megvédeni minden szövetségesét a szárazföldön, a levegőben és a világűrben egyaránt – tette hozzá a NATO Katonai Bizottságának elnöke.
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a NATO–Oroszország Tanács ülésén a szervezet brüsszeli székházában 2022. január 12-én (Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)
