Nem hajlandó bocsánatot kérni Zoran Milanovic horvát baloldali államfő, amiért nemrégiben azt mondta: Ukrajnának nincs helye a NATO-ban, az orosz–ukrán válságnak pedig semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, köze van azonban Joe Biden amerikai elnökhöz és kormányához.
Horvát államfő: Veszélyes sarlatánok hergelik fel Ukrajnát
Zoran Milanovic nem hajlandó bocsánatot kérni Amerikát bíráló szavai miatt.

Az elnök egy keddi sajtótájékoztatón fejtette ki gondolatait, amelyek Horvátországban és Ukrajnában is nemtetszést váltottak ki. Mint fogalmazott: Ukrajnának nincs helye a NATO-ban, az ukrán–orosz határon kialakult helyzet mögött pedig elsősorban az amerikai belpolitika dinamikája áll.
Milanovic a nemzetközi biztonsági kérdésekben következetlenségeket és veszélyes viselkedést lát az Egyesült Államok részéről.
– Biden demokrata párti kormánya saját pártja részéről is nyomás alatt áll, de a republikánusok is sürgetik a Pentagont és Bident, hogy keményen álljon ki Oroszországgal szemben – húzta alá a horvát államfő. Milanovic azt is elmondta: ha eszkalálódik a helyzet, (a NATO-tag) Horvátország egyetlen katonával sem fog részt venni.
A horvát államfő szerint van rá mód, hogy Ukrajna megtartsa területi integritását vagy annak 99 százalékát, és gazdaságilag is lehet segíteni Kijevet, de nincs helye a NATO-ban, amelynek nem tagja a semleges Finnország, Ausztria és Svédország sem, mégis biztonságos államok. Hozzátette:
Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb országa, gazdaságilag stagnál, az EU-tól pedig nem kapott semmit.
– Zoran Milanovic rontja Horvátország hitelességét és árt hírnevének – jelentette ki Andrej Plenkovic, Horvátország jobboldali miniszterelnöke csütörtökön, hozzátéve, hogy kormánya elhatárolódik az elnök kijelentéseitől. Az ukrán külügyminisztérium bekérette Horvátország kijevi nagykövetét, és nyilvános bocsánatkérést követelt Zágrábtól Milanovic kijelentései miatt. A tárca szerint Milanovic kijelentései az orosz propagandát közvetítik, s gyengítik az EU és a NATO egységét Európa jelenlegi biztonsági fenyegetéseivel szemben.
Milanovic azonban nem változtatta meg a véleményét.
Egy pénteki tévéinterjúban arra a kérdésre, hogy bocsánatot kér-e, azt válaszolta: „Semmiképp. Úgy vélem, a miniszterelnök egy gyáva alak. Én csak a horvát érdekeket tartom szem előtt.” Plenkovicról szólva kijelentette: „Kérjen bocsánatot ő. Úgy viselkedik, mint egy ukrán ügynök, én pedig úgy, mint a horvát elnök. Ez hatalmas különbség.” Mint mondta: Kijevnek nem kellene folyamatosan konfrontálódnia az atomhatalom Moszkvával. – Akárki hergeli fel is őket, az veszélyes sarlatán. Közülük sok van Európában – tette hozzá.
Borítókép: Zoran Milanovic horvát államfő (Fotó: AFP/Stipe Majic)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
A határkerítés, amely tetszik Brüsszelnek
Míg Magyarország büntetést, a lengyel kerítés támogatást kap Brüsszeltől.

Megint lövöldözés volt az Egyesült Államokban: három rendőr meghalt
A fegyveres támadót a rendőrök megölték, kiléte egyelőre ismeretlen.

Bajban a Föld, kis híján megstuccolhatta volna egy aszteroida
Utódaink újra izgulhatunk majd, legközelebb 2173-ban.

Szijjártó Péter: Magyar konzulátus nyílt Japán egyik legfontosabb gazdasági központjában
Ez hozzájárul a két ország közötti gazdasági, politikai és emberi kapcsolatok erősítéséhez.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
A határkerítés, amely tetszik Brüsszelnek
Míg Magyarország büntetést, a lengyel kerítés támogatást kap Brüsszeltől.

Megint lövöldözés volt az Egyesült Államokban: három rendőr meghalt
A fegyveres támadót a rendőrök megölték, kiléte egyelőre ismeretlen.

Bajban a Föld, kis híján megstuccolhatta volna egy aszteroida
Utódaink újra izgulhatunk majd, legközelebb 2173-ban.

Szijjártó Péter: Magyar konzulátus nyílt Japán egyik legfontosabb gazdasági központjában
Ez hozzájárul a két ország közötti gazdasági, politikai és emberi kapcsolatok erősítéséhez.