Bocsánatot kért Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök Kijevtől, miután Zoran Milanovic elnök kijelentette: Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, és Zágráb kivonja a csapatait az országból, ha eszkalálódik az ukrán–orosz konfliktus. A horvát védelmi minisztérium később azonban megerősítette, jelenleg egyetlen katonájuk sem állomásozik Ukrajnában.
A horvát kormány nevében szeretnék bocsánatot kérni Ukrajnától, amely az egyik első országként ismerte el Horvátország függetlenségét
– közölte Andrej Plenkovic. Hozzátette: az 1990-es évek során a függetlenségéért harcoló Horvátország helyzetéhez hasonlóan jelenleg Ukrajna egyes részei is megszállás alatt állnak.
Az ügy előzménye, hogy a horvát államfő kedden arról beszélt, szerinte van rá mód, hogy Ukrajna megtartsa területi integritását vagy annak 99 százalékát, és
gazdaságilag is lehet segíteni Kijevet, de nincs helye a NATO-ban.
– Ennek a válságnak semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, köze van azonban Joe Bidenhez és kormányához – mondta Milanovic, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi biztonsági kérdésekben következetlenségeket és veszélyes viselkedést lát az Egyesült Államok részéről.
Milanovic úgy vélte: Biden demokrata párti kormánya saját pártja részéről is nyomás alatt áll, de most azok a republikánusok is szorítják, akik nemrég még igazolták és támogatták Donald Trump volt amerikai elnök biztos és békés politikáját Moszkvával szemben. – Most pedig sürgetik a Pentagont és Bident, hogy keményen álljon ki Oroszországgal szemben– húzta alá a horvát államfő.
– Ha eszkalálódik a helyzet, (a NATO-tag) Horvátország egyetlen katonával sem fog részt venni. Sőt, minden csapatát kivonja Ukrajnából, az utolsó katonáig
– mondta az államfő, aki egyben a horvát hadsereg főparancsnoka is.
– Semmi közünk nincs hozzá, és nem is lesz, ezt garantálom – szögezte le Milanovic.
Emlékeztetett, hogy Viktor Janukovics oroszbarát ukrán államfő hatalomra kerülését 2010 és 2014 között az Európai Unió és Washington is támogatta. – Janukovics egy szélhámos, aki három széken ült, megválasztása pedig államcsíny volt – mondta.
– 2014 után Ukrajnában elkezdődtek a konfliktusok – emlékeztetett a horvát államfő. – A mese a következő volt: Ukrajna nyugatra tart, nincs mit keresnie Oroszország társaságában, a vámunió Moszkvával és a többi volt szovjet tagállammal rossz, az EU pedig tejjel-mézzel folyó Kánaán – fogalmazott Milanovic. Ehhez képest szerinte
nyolc évvel később Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb országa, gazdaságilag stagnál, az EU-tól pedig nem kapott semmit.
Az államfő szavait követően Ukrajna nyilvános bocsánatkérést követelt Horvátországtól. A külügyminisztérium honlapján arról tájékoztatott, hogy
bekérették Horvátország kijevi nagykövetét, akivel közölték, hogy Milanovic kijelentései teljességgel elfogadhatatlanok Ukrajna számára.
Kijev megjegyezte, hogy Milanovic szavai a 2014-es Majdan-tüntetésekről sértik azoknak az ukránoknak és külföldieknek az emlékét, akik életüket adták Ukrajna európai jövőjéért. Kijev mélységes csalódottságának adott hangot Horvátország elnökének Ukrajna NATO-tagságáról és az országnak az orosz agresszióval szemben nyújtott külföldi segítséggel kapcsolatos kijelentései miatt is. A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a horvát vezető szavai nem egyeztethetők össze az emberi értékekkel, és visszatetszők a horvát nép háborújának keserű tapasztalatát tekintve.
A horvát elnök kifejezésre juttatta elutasító hozzáállását és hálátlanságát azért a segítségért, amelyet Ukrajna és az ukránok nyújtottak Horvátországnak a függetlenségi harca során, valamint a korábban ott pusztító tüzek elleni küzdelemben.
Biztosak vagyunk viszont abban, hogy ez a hálátlanság az ő személyes vonása és nem terjed ki a horvátokra, akikkel barátság és kölcsönös tisztelet köt össze minket – hangsúlyozta a minisztérium.
A tárca szerint Milanovic kijelentései az orosz propagandát közvetítik, és nem felelnek meg Horvátország következetes, Ukrajna szuverenitását és területi integritását támogató hivatalos álláspontjának, rontják a kétoldalú kapcsolatokat, valamint gyengítik az EU és a NATO egységét Európa jelenlegi biztonsági fenyegetéseivel szemben.
A külügyminisztérium egyúttal hangsúlyozta, hogy Ukrajna nagyra értékeli a Horvátországgal fenntartott baráti és partnerségi kapcsolatokat, amelyek sikeresen alakulnak a két állam kormánya között, és számít Horvátország további támogatására, különösen az európai és euroatlanti integrációja felé vezető úton.
