A jövő héten esedékes amerikai–orosz tárgyalásokat megelőzően, szerdán kezdte meg kétnapos ukrajnai látogatását Josep Borrell. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arról biztosította Kijevet, „az unió kiáll az ország függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett”, továbbá sérelmezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország kétoldalú tárgyalására sem az Európai Uniót, sem Ukrajnát nem hívták meg. „Ebben a párbeszédben nincs egyedül a két szereplő” – szögezte le Borrell, aki úgy véli, nem csak az oroszok által felvetett kérdéseknek kellene napirendre kerülniük.
Az Európai Unió és Ukrajna részvétele nélkül nem lehet tárgyalásokat folytatni az európai biztonságról
– hangsúlyozta a főképviselő a Donyec-medencei fegyveres konfliktus frontvonalán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette: „nincs itt az ideje az új Jaltának”, utalva arra, hogy a nagyhatalmak nem oszthatják fel újra Európát befolyási övezeteikre. Borrell ugyanakkor arról már nem tett említést, hogy szerinte az EU-nak milyen formában kellene részt vennie az amerikai–orosz tárgyaláson, továbbá arról sem beszélt, hogy mely napokon kellene jelen lenniük az uniós feleknek. Borrell a világpolitika változó szerepeire is felhívta a figyelmet.
Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy tavaly nyáron Joe Biden amerikai elnök első európai útja során a Kína okozta aggodalmakról beszélt. És amikor Biden találkozott Genfben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mindenki azt feltételezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország a kommunikáció kiépítésén dolgozik
– hangsúlyozta a főképviselő.
Az orosz–ukrán helyzet került középpontba Annalena Baerbock német szövetségi külügyminiszter első washingtoni útján is, amelyen amerikai kollégájával, Antony Blinkennel tárgyalt. A német miniszter hangsúlyozta, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, az súlyos következményekkel fog járni. – Moszkva magas politikai és gazdasági árat fog fizetni – tette hozzá Baerbock, aki elsősorban a diplomáciai megoldásokat sürgeti.
Blinken pedig arról beszélt, Oroszországgal szemben a leghatékonyabb eszköz az erős transzatlanti fellépés lenne.
Az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya meglehetősen feszültté vált. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Moszkva követeléseit azonban visszautasították. Az elkövetkező hetekben számos találkozóra kerül sor, amelyek célja a kialakult feszültség csökkentése. A tervek szerint január 10-én kezdődnek a tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között, Moszkva és a NATO képviselői várhatóan január 12-én találkoznak, január 13-án pedig Oroszország folytat tárgyalásokat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel.
Borítókép: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselõje (k) ukrán katonák kíséretében a Donyec-medencei fegyveres konfliktus frontvonalán fekvő Sztanicja Luhanszka településen 2022. január 5-én. (Fotó: MTI/AP/Andriy Dubchak)
