A kanadai Ontario tartomány legfelsőbb bírósága 107 millió kanadai dollár (27,2 milliárd forint) értékben ítélt kártérítést a 2020. január 8-án Teherán felett „tévedésből” lelőtt Boeing 737 típusú utasszállító repülőgép hat áldozata családjának. Helyi sajtóértesülések szerint olyan áldozatokról van szó, akik kanadai állampolgársággal vagy lakhellyel is rendelkeztek.
Mark Arnold, a hozzátartozók ügyvédje ismertette, a kártérítést Iránnak kell fizetnie, miután a Forradalmi Gárda néhány nappal később elismerte, ők lőtték le az ukrán légitársaság PS752 számú, Teherán és Kijev között közlekedő járatát, fedélzetén 176 emberrel, köztük 55 kanadai állampolgárral.
Az ügyben eljáró Edward Belobaba bíró tavaly májusban megállapította: Irán terrorcselekményt követett el, ezzel pedig megnyitotta az utat az áldozatok családjainak kártérítési kérelme előtt. A felperesek egymilliárd eurónyi pénzösszeget követeltek.
A perzsa ország ugyanakkor vonakodik végrehajtani a kanadai bíróság ítéletét. Teherán arra hivatkozik, hogy a két évvel ezelőtti esetet követően közölték, a haderő riadókészültségben volt egy esetleges amerikai támadás miatt, továbbá úgy vélik, a kanadai bíróságnak nincs hatásköre ilyen döntést hozni. Az iráni polgári légi közlekedési szervezet (CAO) tavaly májusban kiadott zárójelentésében részben fel is mentette a fegyveres erőket a felelősség alól: a hatóság radarhibát és a légvédelmen belüli emberi tévedést nevezte meg a katasztrófa okaként, ugyanakkor tíz ember ellen vádat emelt. A jelentést Kanada hiányos és az egyértelmű bizonyítékokat nélkülöző dokumentumnak minősítette.
Mindenki tudja, hogy a kanadai bíróság alapvetően nem alkalmas arra, hogy ítéletet hirdessen légi közlekedési balesetben, valamint egy olyan ügyben, amely kívül esik Kanada területén és joghatóságán
– szögezte le közleményében az iráni külügyminisztérium.
Mindeközben Irán a két évvel ezelőtt megölt tábornok, Kászim Szulejmáni ügyében vár előrelépést. Ebrahim Raiszi iráni államfő hétfőn közölte, ha nem állítják Donald Trump volt amerikai elnököt bíróság elé, amiért parancsot adott a Szulejmáni konvoja elleni dróntámadás végrehajtására, bosszút fog állni. Raiszi továbbá Mike Pompeo akkori amerikai külügyminiszter felelősségre vonását is követelte. Szulejmáni az al-Kudsz iráni elitkommandó parancsnoka volt, ami a Forradalmi Gárda külföldi műveletekért felelős alakulata. Az al-Kudsz különösen jelentős szerepet játszott a Teheránnal szövetséges Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmának megtartásában. Iránban Szulejmánira nemzeti hősként tekintenek, az Egyesült Államok ugyanakkor egy olyan terroristának bélyegezte, aki az iszlám köztársaság közel-keleti katonai beavatkozását testesítette meg. A Reuters hírügynökség Mohammad Dzsafar Montazeri iráni főügyészt idézte, aki arról számolt be, a perzsa hatóságok 127 gyanúsítottat azonosítottak, köztük 74 amerikai állampolgárt. „A lista élén a bűnöző volt amerikai elnök áll” – tette hozzá Montazeri.
Ha Trumpot és Pompeót nem állítják bíróság elé Szulejmáni tábornok megölése miatt, a muszlimok bosszút állnak
– figyelmeztetett Raiszi, aki Trumpot agresszornak, gyilkosnak és fő bűnösnek titulálta beszédében. Az iráni törvények szerint ha valakit gyilkosként elítélnek, halálbüntetéssel sújthatják, hacsak az áldozat családja nem egyezik bele kártérítés kifizetésébe.
Mohammed Degán iráni alelnök az ENSZ-közgyűlés vezetőjéhez is levelet intézett, amelyben arra szólította fel a világszervezetet, vonják felelősségre az Egyesült Államokat és Izraelt is, amelyek az iráni álláspont szerint részt vettek a terrorcselekményben.
Borítókép: Mentőegységek dolgoznak a Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án. (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)
