Magyar forrásvíz a sivatag közepén

Hazánk gasztronómiája szinte az egész világon ismert, a dubaji világkiállításon azonban csupán bónusz, hogy a magyar pavilont eddig felkereső több mint ötszázezer embernek lehetősége volt megkóstolni tradicionális ízeinket is. A Makovecz-hagyatékot tükröző épület központi témája ugyanis a világ legfontosabb és legféltettebb természeti kincseként számontartott víz, amelynek kultúrájába látványos installációkon keresztül nyerhetünk betekintést.

Gazdasági és kulturális hatását tekintve a világkiállítás (más néven: expó) – a labdarúgó-világbajnokság és az olimpia után – az egyik legfontosabb nemzetközi esemény, amelyen a világ államai múltjukat, hagyományaikat, identitásukat, természeti adottságaikat és innovációs képességeiket gyakran egyszerre felvonultatva törekszenek az erőteljes és jól kommunikált országimázs építésére. Nincs ez másképp az első Közel-Keleten megvalósuló világkiállításon sem. 

A tavaly ötven éve alapított Egyesült Arab Emírségekben március végéig megtekinthető Expo 2020 Dubai 192 kiállító országa között pedig hazánk Aqua Roots of Hungary nevet viselő épülete is méltó módon mutatja be a magyar nemzeti karakter múltját, jelenét és jövőjét. 

Jól bizonyítja ezt, hogy a Time Out Dubai programajánló magazin újságírói a 15 legkülönlegesebb pavilon közé választották a magyart, amely a világ legfontosabb és legféltettebb természeti kincsét, a vizet állította középpontba. 

Vonzó gasztronómia

A látogatók interaktív installációk és látványos képsorok segítségével ismerhetik meg a termálvíz évmilliókban mérhető hosszú útját, de kiemelt figyelem jut a magyar fürdőkultúra esztétikai, rekreációs, gyógyászati és szociális vetületeinek, azaz a balneológiának is – mindezt Magyarország természeti látnivalóinak és kulturális örökségének díszletei között bemutatva. Sokak számára okoz egyébként meglepetést, milyen egyedülálló vízkultúrával és természetes vízkincsekkel rendelkezik Magyarország; így van ezzel a libanoni származású Hászim is, aki nem titkolja: 

a gasztronómia miatt kereste fel a magyar pavilont.

 

A harmincas éveiben járó férfi ugyanis néhány éve egy ösztöndíjprogramnak köszönhetően hazánkban tanulhatott fél évet, volt ideje tehát alaposan megismerni a magyar ízeket, elmondása szerint alig várta tehát, hogy – két napon belül immár másodjára – kipróbáljon egy tradicionális, ámde hazai Michelin-csillagos éttermekből a helyszínre érkező magyar séfek által újragondolt újabb fogást. Van miből válogatnia: gulyásleves, harcsapaprikás és újragondolt lángos is várja az érdeklődőket, a farsangi időszak közeledtével pedig hamarosan a fánk is az étlapra kerül. 

„Rajongok a magyar gasztronómiáért, és az itteni étterem sem okozott csalódást, a magyar pavilon viszont egy teljesen ismeretlen világba repített, nagyon élveztem” 

– magyarázza az étterem előtt Hászim a Magyar Nemzet helyszíni tudósítójának. 

Túl az ötszázezredik látogatón

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy sikerült egy olyan pavilont megalkotnunk, ami ilyen nagy sikerrel mutatja be Magyarországot a nagyközönség számára” – ezt már az Expo 2020 Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója mondja, aki szerint fontos eredmény, hogy már az ötszázezret is átlépte a magyar pavilon látogatóinak száma. 

„Az októberi megnyitó óta eltelt négy hónapban körülbelül tízmillióan keresték fel a világkiállítást, ami az utazási kedvnek a koronavírus-járvány miatti alábbhagyása ellenére is szép számnak tekinthető, a statisztikák szerint pedig minden huszadik ember betér a magyar pavilonba is”

– magyarázza Tóth Andrea. Az expó egyébként három központi téma, a lehetőség, a fenntarthatóság és a mobilitás köré épül; a magyar pavilon utóbbiban található, mégpedig a kiállítás egyik központi helyszínének számító Al Wasl Plaza mellett. Ez nem mellesleg az első faszerkezetes épület, nem csupán a világkiállításon, hanem az egész Perzsa-öbölben; ez olyannyira ismeretlen megoldás volt ez idáig a helyi hatóságok előtt, hogy az építési engedély kiadását három hónapos szigorú tesztelési folyamat előzte meg. Az épületet magát pedig a 2011-ben meghalt Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, Makovecz Imre egykori tanítványa, illetve munkatársa, a szintén Ybl Miklós-díjas Csernyus Lőrinc álmodta meg. 

A kultúránkat is magunkkal vittük

A többszintes pavilon egyik különlegessége, hogy az építés során egyetlen csepp vizet sem használtak fel, így kapcsolódva nemcsak a mobilitáshoz, de az expó másik fő témájához, a fenntarthatósághoz is. Az egymást követő interaktív állomásokon megtudhatjuk például, hogy hogyan nézett ki hazánk harmincmillió évvel ezelőtt az akkori Pannon-tenger helyszínén kialakuló mostani Kárpát-medencében, és hogy milyen tektonikus mozgások idézték elő azt, hogy Magyarország ma ilyen gazdag vízkészlettel rendelkezik. Egy interaktív tükörteremben a vizeinkben megforduló ásványi anyagok mikroszkopikus alakjait is megtekinthetjük kinagyítva, a kiállítás ékköve pedig a dóm, ahol a termálvizek hangulatát idéző labdamedence várja az érdeklődőket. 

„A világkiállításon való sikeres részvétel számunkra nem csak azt jelenti, hogy minél több látogatót vonzzunk a helyszínre, 

fontos szempont volt az is, hogy megpróbáljunk gazdasági lehetőséget is biztosítani a magyarországi – különböző méretű – cégeknek, a pavilon így termékbemutatóknak és céges találkozóknak is helyt ad 

– magyarázza Tóth Andrea, aki mindent megtett azért, hogy a magyar kultúra széles palettáját is bemutassák az expón. A világkiállítás ideje alatt így több mint hétszáz magyar művész lép fel Dubajban, most hétvégén érkezik például a Csík Zenekar. 

A 35. világkiállítás méreteit tekintve egyébként a házigazda minden képzeletet igyekezett felülmúlni: Dubaj külterületén, az Abu-Dzabi határához közel lévő, 438 hektáros területen várják az érdeklődőket – Monaco kétszer, egy focipálya hatszázszor férne el a területén.

Fotók: Havran Zoltán