„A régió az európai gyarmatosító politika csődje. Mali egy mérnökasztalon összerakott mesterséges ország, amelyben különböző törzsek, népcsoportok élnek. Az egész régióban nemcsak nagy szegénység, hanem komoly etnikai konfliktusok vannak; elutasítanak minden európai értéket, a muszlim radikalizáció pedig egyre erősebb”
– ismertette a helyzetet Maróth Gáspár. Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy ott található az uránérc-utánpótlás központi régiója, így bár„sokan nem vallják be”, gazdasági érdekek is vannak a térségben. A kormánybiztos arról is beszélt: a régió az utóbbi években már nemcsak tranzitország, hanem egyre inkább kibocsátó ország is lett a migráció szempontjából.
„Az egész Európai Unió és Magyarország biztonsága és jövője szempontjából is kiemelten fontos, hogy mi történik a régióban”
– figyelmeztetett a kormánybiztos.
Nem lehetetlen a küldetés
Marsai Viktor, az MKI kutatási igazgatója hangsúlyozta: a térségben egyszerre jelent kihívásokat a túlnépesedés, a klímaváltozás, a gyenge államiság és az etnikai feszültség. Mindehhez kapcsolódva megjelent a dzsihadista ideológia és a szervezett bűnözői csoportok tevékenysége. A kutatási igazgató emlékeztetett: 2011 előtt Mali működőképes állam volt. Amikor viszont kirobbantak az etnikai konfliktusok, amelyekhez a dzsihadista jellegű csoportok is csatlakoztak, nem volt érdemi helyi erő, amely a helyzetet kezelni tudta volna. Néhány évvel később regionálissá vált a válság, Niger és Burkina Faso is belesodródott. A Száhel eseményeit manapság is aggodalommal figyelik – mondta.
Marsai Viktor szerint az elmúlt években egyértelművé vált, hogy az EU Mali-missziója nem működik. A műveletet vezető franciákkal szemben erős ellenérzés alakult ki a Száhelben. Ezt is kihasználva Oroszország és Törökország is megjelent, hogy politikai, gazdasági érdekeit érvényesítse. Marsai Viktor úgy értékelt: a Takuba-küldetés – amely alakulatszinten képezi ki a katonákat – eredményessége ugyanakkor „nem lehetetlen”.
