Magyar nemzeti érdek a Száhel-övezet stabilitása

– Ha a Magyar Honvédség komolyan veszi a szövetségi elkötelezettségeit – márpedig komolyan veszi –, akkor ott kell lennie az Európa biztonsági helyzetét az illegális migráció miatt ma már közvetlenül is érintő Száhel-övezetben – fogalmazott a Magyar Honvédség parancsnoka a Mathias Corvinus Collegium és a Migrációkutató Intézet által közösen szervezett Dzsihadisták és kék emberek című konferencián. Ruszin-Szendi Romulusz hangsúlyozta: a cél az, hogy ott, helyben kezeljük a problémát, ahol azok keletkeznek, a misszió során pedig a magyar honvédeknek olyan harci tapasztalatra nyílik lehetőségük szert tenni, amely óriási magabiztosságot és képességet jelent az egész magyar haderőnek.

Még tavaly novemberben fogadta el az Országgyűlés azt a határozatot, amellyel hozzájárult a Magyar Honvédség részvételéhez a Maliban és kisebb részben Nigerben tevékenykedő Takuba alkalmi harci kötelékben. Az akkori parlamenti határozat szerint a jelenleg nyolc európai országot tömörítő, Franciaország által vezetett  misszióban legfeljebb 80 – váltási időszakban 160 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenssel vehet részt 2023. december 31-ig. 

Van rizikó a válságövezetben

A tavaly véget érő afganisztáni misszió után tehát újra egy „forró” válságövezetben teszik próbára képességeiket a magyar honvédek – erről, valamint a Maliban, illetve  az Afrikát Szenegáltól Szudánig keresztülszelő, a Szaharától délre fekvő Száhel-övezetben felmerülő biztonsági kockázatokról rendezett konferenciát hétfőn a Mathias Corvinus Collegium és a Migrációkutató Intézet. Mint azt a Dzsihadisták és kék emberek című kerekasztal-beszélgetésen Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka kifejtette: a régióban jelen van egy ENSZ békefenntartó misszió, az Európai Unió Mali-missziója, a legújabb pedig a Takuba alkalmi harci kötelék, amelyhez Magyarország is csatlakozott. „Egy misszió sikere nagyban függ attól, hogy a befogadó nemzet mennyire akarja azt” – fogalmazott a parancsnok, aki a misszió fontossága mellett azt is hangsúlyozta: 

„jelentős tapasztalatra tehetnek szert a magyar honvédek, de a misszió nem csak szakmailag jelent sokat: a magyar katonák a szó legnemesebb értelmében segíteni mennek az övezetbe”.

A gyarmatosító politika csődje a Száhel

Ruszin-Szendi Romulusz és a kerekasztal-beszélgetésen szintén részt vevő Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos egyébként a közelmúltban meg is látogatták a Száhelben szolgálatot teljesítő magyar katonákat. Maróth Gáspár rendkívül fontosnak nevezte azokat a beszélgetéseket, amelyek során a katonák elmondták, mire lenne még szükségük, hogy feladatukat maximálisan el tudják látni. A kormánybiztos ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem a katonákon múlik az eredmény vagy az eredménytelenség. A Száhel-övezetben az látható, hogy a korábbi missziók nem voltak eredményesek, hiszen a konfliktus kiterjedtebbé vált, egyre több országot érint, a katonák mindeközben visszaszorultak, a régióban nőtt a radikalizmus és a bizonytalanság is.

„A régió az európai gyarmatosító politika csődje. Mali egy mérnökasztalon összerakott mesterséges ország, amelyben különböző törzsek, népcsoportok élnek. Az egész régióban nemcsak nagy szegénység, hanem komoly etnikai konfliktusok vannak; elutasítanak minden európai értéket, a muszlim radikalizáció pedig egyre erősebb”

– ismertette a helyzetet Maróth Gáspár. Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy ott található az uránérc-utánpótlás központi régiója, így bár„sokan nem vallják be”, gazdasági érdekek is vannak a térségben. A kormánybiztos arról is beszélt: a régió az utóbbi években már nemcsak tranzitország, hanem egyre inkább kibocsátó ország is lett a migráció szempontjából.

„Az egész Európai Unió és Magyarország biztonsága és jövője szempontjából is kiemelten fontos, hogy mi történik a régióban”

– figyelmeztetett  a kormánybiztos.

Nem lehetetlen a küldetés

Marsai Viktor, az MKI kutatási igazgatója hangsúlyozta: a térségben egyszerre jelent kihívásokat a túlnépesedés, a klímaváltozás, a gyenge államiság és az etnikai feszültség. Mindehhez kapcsolódva megjelent a dzsihadista ideológia és a szervezett bűnözői csoportok tevékenysége. A kutatási igazgató emlékeztetett: 2011 előtt Mali működőképes állam volt. Amikor viszont kirobbantak az etnikai konfliktusok, amelyekhez a dzsihadista jellegű csoportok is csatlakoztak, nem volt érdemi helyi erő, amely a helyzetet kezelni tudta volna. Néhány évvel később regionálissá vált a válság, Niger és Burkina Faso is belesodródott. A Száhel eseményeit manapság is aggodalommal figyelik – mondta.

Marsai Viktor szerint az elmúlt években egyértelművé vált, hogy az EU Mali-missziója nem működik. A műveletet vezető franciákkal szemben erős ellenérzés alakult ki a Száhelben. Ezt is kihasználva Oroszország és Törökország is megjelent, hogy politikai, gazdasági érdekeit érvényesítse. Marsai Viktor úgy értékelt: a Takuba-küldetés – amely alakulatszinten képezi ki a katonákat – eredményessége ugyanakkor „nem lehetetlen”.

Borítókép: Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka és Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója a Mathias Corvinus Collegium budapesti központjában (Forrás: Tóth Loretta/Magyar Nemzet)