A szigetországban tavaly november végén azonosították az első omikron variánssal megfertőződött beteget, és az azóta eltelt alig másfél hónap leforgása alatt az első gócpontnak számító Londonban az új fertőzések mintegy 90 százalékát már ez – a korábbiaknál jóval fertőzőbb – változat okozza.
A mostani napi új fertőzöttek száma csaknem háromszorosa a tavaly január eleji szintnek, amely az akkori járványhullám csúcsát jelentette.
Pedig tavaly ilyenkor még csak a legidősebbek voltak beoltva, és ők is csak egy dózissal. Mára viszont a 12 év fölöttiek 83,6 százaléka megkapta a második oltást is, több mint hatvan százalék pedig a harmadik vakcinán is túl van. Az omikron mégis képes arra, hogy egy hét leforgása alatt egymillió embert megfertőzzön.
Az eddigi vizsgálatok szerint azért, mert az ismert vakcinák még a második dózis után sem tudják megakadályozni a fertőzést – részben azért, mert az omikron variánsban épp az a tüskefehérje rész módosult, amelyre ezeket a vakcinákat kihegyezték. Hathatós védelmet csak a harmadik dózis nyújt, ezért is szorgalmazza a brit kormány, hogy minden felnőtt lakos vegye fel a harmadik oltást is. Ugyanakkor a már bekövetkezett fertőzés hatására akár csak két vakcina dózis után is beindul a T sejtes immunválasz, amely segít elkerülni a súlyos megbetegedéseket. Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy a kórházba kerülők száma a sokkal több fertőzés mellett is jóval a tavaly januári szint alatt van.
Emellett egyre több jel utal arra, hogy az omikron az oltásoktól függetlenül kevésbé támadja meg a tüdőt, és így még az oltatlanokban is enyhébb lefolyású betegséget okoz. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy míg 2020/21 telén a kórházban kezeltek mintegy tíz százaléka szorult lélegeztetőgépre, addig 2021 decembere óta gyakorlatilag stagnál a lélegeztetett betegek száma, és nem követi a kórházba kerülők számának növekedését. A harmadik oltás fontosságát jelzi, hogy korábbi sajtóhírek szerint a lélegeztetett betegek nyolcvan-kilencven százaléka még nem kapta meg az újabb vakcinát.