Az Európai Unió vészforgatókönyvekkel készül Ukrajna orosz inváziójára: az egekbe szökő energiaárak mellett a súlyos kiberfenyegetések, valamint egy Keletről bekövetkező migrációs válság is szerepel a vázolt lehetőségek között. Az európai uniós fővárosokban az EU forgatókönyveit a következő hónapban kapják kézhez, de a konfliktus eszkalációja esetén már ennél korábban rendkívüli európai uniós csúcstalálkozóra kerülhet sor Brüsszelben – írta hétfő reggeli cikkében a Financial Times (FT) brit gazdasági lap brüsszeli szerkesztősége. Magas rangú uniós diplomatákra hivatkozva arról számoltak be, hogy a prioritást jelenleg az oroszoktól való gázfüggőség csökkentése jelenti: ismert, a blokk földgázigényének mintegy negyven százalékát Oroszország elégíti ki. A FT is megerősíti a lapunkban is megjelent híreket, miszerint az uniós képviselők gőzerővel dolgoznak azon, hogy rövid távon a vezetéken szállított földgáz helyett a cseppfolyósított földgázra (LNG) támaszkodjanak a válsághelyzetben. Jelenleg Katarral, Azerbajdzsánnal és Norvégiával zajlanak ilyen tárgyalások. Ursula von der Leyen bizottsági elnök friss interjúiban sorra azzal vádolta Oroszországot, hogy a Gazprom tudatosan nem reagált a gázpiaci kereslet növekedésére, hozzájárulva a magas európai árakhoz. Elmondása szerint az unió egyébként már 2014, a krími válság óta készül az esetleges orosz energiaembargóra.
Az EU rövid időn belül várhatóan arra is figyelmezteti a fővárosokat, hogy fegyveres konfliktus esetén Ukrajna felől menekülthullám indulhat el a keleti tagállamokba. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia határosak Ukrajnával, így ezek az EU-országok lehetnek leginkább érintettek
– derült ki szintén a cikkből.
Hatalmas a mozgás a nemzetközi diplomáciában
A válságforgatókönyvek időzítését persze jócskán árnyalhatja a jelenleg zajló magas szintű diplomáciai tárgyalások kimenetele. Ismert, Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, kedden pedig Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik. Olaf Scholz német kancellár pedig kinevezése óta első alkalommal ül asztalhoz Joe Biden amerikai elnökkel hétfőn Washingtonban. Az EU illetékes tisztviselői szintén Washingtonban vannak: Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő, valamint Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos az EU és az Egyesült Államok közötti Energiaügyi Tanács ülésén vesznek részt. Andrzej Duda lengyel elnök eközben Brüsszelbe látogat, ahol Ursula von der Leyen bizottsági és Charles Michel tanácsi elnökök mellett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is találkozik.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a hétfői diplomáciai dömping közepette a legnagyobb figyelem Emmanuel Macron moszkvai útjára irányul. A hamarosan az újraválasztásért megmérkőző francia elnök nagy várakozásokkal utazik: mint azt a Le Journal de Dimanche francia lapnak elmondta a hét végén, célja, hogy a konfliktus enyhítésének feltételeiről egyeztessen Putyin elnökkel.
Oroszország geopolitikai célja nyilvánvalóan nem Ukrajna, hanem, hogy tisztázódjanak a NATO-val és az Európai Unióval való együttélés szabályai
– idézte a sajtó Macront.
A Reuters hírügynökség a francia vizittel kapcsolatosan magától értetődőnek tekinti, hogy annak kimenetele a francia elnökválasztásra is hatással lehet. A brüsszeli – a francia elnökkel általában nem túl kegyes – Politico portál pedig csak úgy fogalmaz:
Ha megcsinálja, ő lesz Európa hőse, aki megakadályozta Ukrajna lerohanását, Európát pedig visszahelyezte a diplomáciai nagymenők közé – még épp időben az áprilisi francia elnökválasztás előtt
Borítókép: az orosz és a francia elnök Versailles-ban 2017 nyarán (Fotó: Getty Images)
