Oroszország támadást indított Ukrajna ellen csütörtökön, helyi idő szerint hajnali öt óra tájban, a fővárosból, Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak.
Az ukrán határőrség közlése szerint orosz szárazföldi csapatok hatoltak be Ukrajna területére, elérték az ország második legnagyobb városát , a másfél millió fős Harkovot. A városba vezető úton ellenőrző pontokat állítottak fel. Jelenleg ez az orosz-ukrán határtól legtávolabb eső pont, ameddig az orosz szárazföldi egységek elértek.
Az esetről a The New York Times amerikai napilap számolt be, a katonákról készült videó ezen a linken érhető el.
Orosz katonai járművek, köztük páncélosok sértették meg a határt a belarusz határnál, északon, Csernyihiv térségében, az északkeleti országrészben, az orosz határnál található Szuminál és Ukrajna keleti részén, Luhanszknál és Harkivnál, valamint a 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félszigetnél.
Az előzetes információk alapján meghaladta a húszat az Ukrajnát ért orosz csapások halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Facebookon.
Légitámadás érte a dél-ukrajnai Odessza megyében lévő Pogyilszk települést, ahol ennek következtében hatan meghaltak, heten megsebesültek és 11-en eltűntek. Az északkeleti Szumi megyében lévő konotopi járásban tűz alá került egy személyautó, egy gyermek és egy nő sérült meg.
A Kijev környéki Brovari településen lévő katonai városban a légicsapások következtében tűz ütött ki több épületben, az előzetes információk szerint egy személy életét vesztette, hatan sérüléseket szenvedtek. A Donyeck megyei Mariupolban egy gyermek és három felnőtt sebesült meg.
Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint legalább négy robbanás történt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban, erőteljes robbanás volt a déli országrészben lévő Odesszában, továbbá a keleti országrészben Harkivban és az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban.
A nyugati országrészben Zsitomirból jelentettek robbanáskat. Közben a Donyec-medencei frontvonalon a szakadárok tüzérségi tűz alá vették az ukrán fegyveres erők állásait.
A fővárosban, Kijevben a Boriszpil nemzetközi repülőtér felől, illetve a Dnyeper folyó bal partján lévő kerületekben hallottak a helybéliek robbanást.
Az eddigi jelentések szerint katonai objektumokat és repülőtereket ért támadás. Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szerint Kijevben lakóépületekben is keletkeztek károk.
A tanácsadó felsorolt még több olyan katonai objektumot az ország különböző részein, amelyeket a belügyminisztérium operatív szerveinek értesülései szerint csapás ért, valamint egy hidat, azonban a személyi áldozatokról nem adott közre több információt.
Putyin: A katonai művelet célja a helyi lakosság védelme
A különleges katonai művelet végrehajtását Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el. A csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”. Fontosnak nevezte, hogy a mai Ukrajna területén élő minden nép élhessen az önrendelkezés jogával.
Putyin a katonai művelet célját a helyi lakosság védelmében nevezte meg, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és népirtást szenvedett el a „kijevi rezsimtől”. Kilátásba helyezte mindazok bíróság elé állítását, akik véres bűncselekményeket követtek el a békés lakosok, köztük orosz állampolgárok ellen.
Az orosz elnök fegyverletételre és hazatérésre szólította fel az ukrán fegyveres erők tagjait. Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe. Leszögezte: Oroszország nem fogja megengedni, hogy Ukrajnának atomfegyvere legyen.
A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által hétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására való orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál. Ismételten veszélyforrásnak nevezte a NATO keleti bővítését és a szövetség katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határok felé.
Borítókép: A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvételen katonai járművek haladnak dél felé az oroszországi Golovcsino közelében 2022. február 23-án. (Fotó: MTI/AP/Maxar Technologies)
Orosz–ukrán háború
