Szlovákia befogadna NATO-csapatokat, a lakosság nem örül

Az ellenzéki pártok megerősödtek, miközben a kormány védelmi szerződést ír alá Amerikával.

Brüsszel, 2021. október 21. Eduard Heger szlovák miniszterelnök az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve nyilatkozik 2021. október 21-én. MTI/EPA pool/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

– Ha Szlovákia és Európa biztonsága érdekében szükséges lesz a NATO hadi kapacitásának megerősítése keleti határunkon, akkor Szlovákia megteszi ezt – jelentette ki Eduard Heger szlovák miniszterelnök hétfő délután közösségi oldalán. – A NATO-ban érvényes az egy mindenkiért, mindenki egyért elve, ez az európai béke garanciája – állapította meg Heger. Az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv hírportál megjegyzi: a miniszterelnök sokáig hallgatott a NATO-csapatok befogadásáról, ami annak a jele, hogy komoly viták vannak erről a négypárti kormányban, illetve a kormány és az ellenzék között.

Az orosz–ukrán feszültség miatt a NATO ezer-ezer fős kontingenst küldene Romániába, Bulgáriába, Magyarországra és Szlovákiába. Benkő Tibor honvédelmi miniszter a lapunknak adott keddi interjúban közölte: állandó amerikai katonai erőt nem szükséges most hazánkba telepíteni. – Azokat a NATO- vagy kétoldalú hadgyakorlatokat azonban folytatjuk, amelyeket eddig is megtartottunk Magyarországon. Egyébként most is tartózkodik hazánkban amerikai repülőgép és személyzet is, folynak a kiképzések és a felkészítések – közölte.

Szlovákiában azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet. Míg a kormánypárti liberális-jobbközép Szabadság és Szolidaritás által jelölt külügyminiszter, Ivan Korcok támogatta a NATO-csapatok telepítésének ötletét, a koalíció más tagjai a lakossági felháborodástól tartanak egy olyan politikai környezetben, ahol az ellenzéki pártok népszerűek. Az Euractiv által idézett friss felmérés szerint

a megkérdezettek 44 százaléka szerint a NATO a felelős az Ukrajnában kialakult feszültségért, 34 százalékuk mondta azt, hogy Oroszország.

Egy másik közvélemény-kutatás arra mutat rá: a szlovákiai lakosok több mint hatvan százaléka nem tartja fenyegetésnek Oroszországot, több mint felük szerint a keleti nagyhatalom stratégiai partnere Szlovákiának.

Szlovákiában az Egyesült Államokkal tető alá hozott védelmi együttműködés is hetek óta feszültséget okoz. Várhatóan csütörtökön írják alá a szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok térítésmentesen használhatja az ország két legjelentősebb katonai repülőterét, támaszpontokat hozhat létre, és hadászati eszközöket telepíthet az ország területén. Lehetővé teszi azt is, hogy Szlovákia százmillió dollár értékben támogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája felújítására. Az egyezményt a teljes parlamenti ellenzék elutasítja, s megítélése érezhetően megosztja a szlovákiai társadalmat is.

Az egyezményt több magas rangú politikus és Maros Zilinka szlovák legfőbb ügyész is bírálta, jogi indokokra is hivatkozott.

A szerződés elsőbbséget ad a szlovák törvényekkel szemben, és az ország két katonai repülőterét gyakorlatilag az Egyesült Államok abszolút ellenőrzése alá adja tíz évre. Ezt semmilyen NATO-kötelezettség nem írja elő

− háborgott Robert Fico korábbi kormányfő, az ellenzéki Smer–SD (Irány–Szociáldemokrácia) párt elnöke. A politikus szerint a javaslat aláássa Szlovákia szuverenitását, ezért népszavazást kezdeményeznek az ügyben.

Ivan Korcok külügyminiszter és Jaroslav Naď honvédelmi miniszter azonban tudatta: a szerződés teljes mértékben tiszteletben tartja Szlovákia szuverenitását és jogrendjét. Elutasították azokat a vádakat, melyek szerint a megállapodás előfeltételeket biztosítana az Egyesült Államok tartós jelenlétéhez vagy atomfegyverek telepítéséhez Szlovákia területén. A honvédelmi miniszter egyúttal elutasította a szerződéről történt tárgyalások összekapcsolását az ukrán–orosz határon kialakult helyzettel. A Denník N című lapban megjelent véleménycikkében

Eduard Heger kormányfő oroszbarát retorikájuk miatt bírálta az ellenzéki pártokat.

Szlovákiában két év múlva tartanak parlamenti választásokat, s a felmérések szerint a 2012–20 között hatalmon lévő Smer–SD, illetve a belőle kivált, Peter Pellegrini vezette Hlas–SD (Hang–Szociáldemokrácia) együttesen mintegy 35 százalékos támogatottsággal rendelkezik, miközben a jobbközép-liberális kormánykoalíció négy pártja közül egyedül a Szabadság és Szolidaritás érne el tíz százaléknál jobb eredményt, ha most lennének a választások.

Borítókép: Eduard Heger szlovák miniszterelnök 2021. október 21-én (Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)