A korábbi republikánus elnök elsősorban az Egyesült Államokat helyezte előtérbe, az olyan kezdeményezések, amelyek − szerinte − nem Washington elsődleges érdekeit szolgálták, háttérbe szorultak, ezeket kemény kritikával is illette.
A NATO-val kapcsolatban is sokszor hangoztatta, hogy már nem az alapításakor megfogalmazott funkciókat látja el, valamint az Egyesült Államok rengeteg erőforrását viszi el a védelmi szövetség.
Ahol viszont ütköztek Washington és Moszkva érdekei − ahogy Nile Gardiner, a Margaret Tatcher Center of Freedom kutatóintézet vezetője fogalmazott −, ott Trump sokkal keményebben lépett fel, mint utóda.
Gardiner szerint az amerikai haderő zűrzavaros kivonulása Afganisztánból megalapozta a Bidenről ellenfelei által alkotott véleményt, Putyin pedig „nyitott könyvként” olvassa az Egyesült Államok jelenlegi elnökét ellentétben Trumppal, aki sokszor váratlan és megjósolhatatlan döntéseket hozott.
A korábbi adminisztráció például az Északi Áramlat 2 kapcsán is keményen szankcionálta az annak építésében résztvevő vállalatokat, Moszkvával szemben a hidegháború óta nem látott büntetőintézkedéseket vezetett be, valamint Szíriában és Irakban katonailag is fellépett az orosz zsoldosok tevékenysége ellen. Biden hátránya Trumppal szemben ezáltal legfőképpen abban mutatkozik meg, hogy ellenfelei nem hiszik el, hogy képes lenne határozottan és hatékonyan fellépni ellenük.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump korábbi amerikai elnök (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!