− Putyin Ukrajna egy jelentős részét függetlennek nyilvánította. Ez csodálatos. Mennyire okos lépés ez? Zseniális
− fogalmazott Donald Trump korábbi amerikai elnök helyi idő szerint kedd délután a The Clay Travis and Buck Sexton Show rádióműsorban. Trump a világ vezetőinek túlnyomó részével ellentétben nem ítélte el Vlagyimir Putyin orosz elnök azon döntését, hogy függetlenként ismerte el a két kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságot”, ahova rögtön az elismerést követően békefenntartó egységeket is küldött Moszkva. A volt elnök azt is elmondta, régebben beszélgettek Putyinnal arról, hogy utóbbi Ukrajna invázióját tervezi, azonban Trump úgy gondolta, ezt nem fogja, nem teheti meg.
A korábbi elnök ugyanakkor komoly kritikával illette a Fehér Házban őt követő Joe Biden fellépését az ukrán válsággal kapcsolatban.
− Ha a helyzetet megfelelően kezelik, akkor biztosan nem történik meg az, ami most megtörtént
− szögezte le Trump, aki hozzátette, ha még mindig ő állna az Egyesült Államok élén, elképzelhetetlen lenne, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. A volt elnök a Biden-adminisztráció által tegnap bejelentette szankciókra is kitért. − Ezek a gyenge szankciók jelentéktelenek ahhoz képest, hogy stratégiailag kiemelten fontos területeket foglaltak el − mutatott rá Trump.
Emellett elmondta azt is, Biden elnöksége alatt Oroszország megerősödött gazdaságilag, köszönhetően a magas energiaáraknak, amelyek a szankciók hatására csak még jobban emelkedni fognak.
Mi lenne, ha még mindig Donald Trump lenne az elnök?
Az elmúlt napok fejleményeinek köszönhetően több elemzőben és szakértőben is felmerült a kérdés: vajon ugyanígy döntött volna Putyin akkor is, ha még mindig Donald Trump az Egyesült Államok elnöke? A felvetés nem alaptalan, tekintve, hogy a két vezető kifejezetten jó kapcsolatot ápolt, szemben például Barack Obamával, vagy Joe Bidennel. Emellett pedig Trump elnöksége alatt Washington olyan külpolitikát folytatott, amely sok esetben akarva-akaratlanul is kevésbé sértette Moszkva érdekeit.
A korábbi republikánus elnök elsősorban az Egyesült Államokat helyezte előtérbe, az olyan kezdeményezések, amelyek − szerinte − nem Washington elsődleges érdekeit szolgálták, háttérbe szorultak, ezeket kemény kritikával is illette.
A NATO-val kapcsolatban is sokszor hangoztatta, hogy már nem az alapításakor megfogalmazott funkciókat látja el, valamint az Egyesült Államok rengeteg erőforrását viszi el a védelmi szövetség.
Ahol viszont ütköztek Washington és Moszkva érdekei − ahogy Nile Gardiner, a Margaret Tatcher Center of Freedom kutatóintézet vezetője fogalmazott −, ott Trump sokkal keményebben lépett fel, mint utóda.
Gardiner szerint az amerikai haderő zűrzavaros kivonulása Afganisztánból megalapozta a Bidenről ellenfelei által alkotott véleményt, Putyin pedig „nyitott könyvként” olvassa az Egyesült Államok jelenlegi elnökét ellentétben Trumppal, aki sokszor váratlan és megjósolhatatlan döntéseket hozott.
A korábbi adminisztráció például az Északi Áramlat 2 kapcsán is keményen szankcionálta az annak építésében résztvevő vállalatokat, Moszkvával szemben a hidegháború óta nem látott büntetőintézkedéseket vezetett be, valamint Szíriában és Irakban katonailag is fellépett az orosz zsoldosok tevékenysége ellen. Biden hátránya Trumppal szemben ezáltal legfőképpen abban mutatkozik meg, hogy ellenfelei nem hiszik el, hogy képes lenne határozottan és hatékonyan fellépni ellenük.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump korábbi amerikai elnök (Fotó: AFP)
Orosz–ukrán háború
