Vasfüggönyt eresztene le Putyin Kelet-Európára?

Veszélyben a kontinens biztonsága – hangoztatták szakértők a Danube Institute biztonságpolitikai konferenciáján.

Fotó: BACHPEKARYMATE

Az új nemzetközi rend és az orosz–ukrán konfliktus volt a fő téma a Danube Institute konzervatív agytröszt hétfőn Budapesten megrendezett, „The Return and Transformation of Geopolitics” című nemzetközi biztonságpolitikai konferenciáján, amelyen lapunk is részt vett. Az elmúlt harminc évben, a hidegháború vége óta a nemzetközi rendszer jelentős változáson ment keresztül: felbomlott a Szovjetunió, az Egyesült Államok hegemón hatalommá vált, megnövekedett a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország, valamint Kína szerepe – sorolta John O’Sullivan, az intézet elnöke a fontosabb változásokat, hozzátéve, hogy a brexitről sem szabad megfeledkezni. Az esemény központjában ugyanakkor a kelet-európai helyzet állt.

– Oroszország agresszív hatalom

– szögezte le a lengyel származású Marek Matraszek, a CEC Group közép-európai tanácsadó cég elnöke, aki szerint az ukrán válság az európai biztonságot is veszélyezteti.

Az eseményen Tony Abbott, Ausztrália 2013 és 2015 közötti miniszterelnöke szintén Moszkva lehetséges terveiről beszélt. Elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy vasfüggönnyel zárja el Kelet-Európát, és szándékában áll a „nagy Oroszország” helyreállítása. A politikus gyakorlatilag Joe Biden amerikai elnök szavait erősítette meg, aki úgy véli, ha Moszkva megszállja Ukrajnát, az a második világháború vége óta a legsúlyosabb biztonsági válságot okozhatja. Abbott a nyugati országokról sem vélekedett pozitívan, álláspontja szerint nagyobb szolidaritást kellene mutatniuk Kijevvel, és segíteniük kellene megvédeni az országot a készülő orosz inváziótól. – Putyin szétzúzza Ukrajna függetlenségét – jelentette ki a volt kormányfő, aki szerint Moszkva nemcsak megakadályozná a posztszovjet állam csatlakozását a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, hanem teljes mértékben függővé akarja tenni Oroszországtól. Az ausztrál Liberális Párt volt vezetője egyúttal a kínai dominancia veszélyeire is felhívta a figyelmet:

– Ha Kína uralma alá kerülne Tajvan, az aláásná a demokráciát.

A 2014-es év fordulópont volt a geopolitikában Szemerkényi Réka, a Nemzetközi Republikánus Intézet (International Republican Institute) Transzatlanti stratégia nevű programjának vezető tanácsadója szerint. Ekkor a kelet-ukrajnai háború „egyértelműen megmutatta, hogy a régi világrend megszűnt létezni”. Magyarország volt egyesült államokbeli nagykövete arról is beszélt, a Szovjetunió felbomlása nem a politikai értelemben vett kemény hatalom megszűnését jelentette, hanem ellenkezőleg, Oroszország és Kína „szabályalkotókká” váltak.

Putyin módszereiről Charles Crawford, az Egyesült Királyság korábbi lengyelországi nagykövete értekezett, aki szerint Moszkva komoly pszichológiai módszereket is alkalmaz, hogy az orosz elnök „megtartani, ami a miénk” politikáját érvényre juttassa.

Noha az ukrán helyzet napról napra változik és a nyugati hatalmak továbbra is erőteljesen készülnek Oroszország inváziójára, Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy egyetlen államnak sem érdeke, hogy a konfliktus eszkalálódjon. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt harminc évben Moszkva Magyarország megbízható partnerének bizonyult. A szakértők egyetértettek abban, hogy a válságra minél hamarabb megoldást kell találni.

– A transzatlanti biztonság az Egyesült Államoktól és Európától függ

– húzta alá James Carafano, az amerikai Heritage Foundation elnökhelyettese, az agytröszt nemzetbiztonsági és külpolitikai szakértője.

Borítókép: Tony Abbott, Ausztrália volt miniszterelnöke beszél a Danube Institute The Return and Transformation of Geopolitics című nemzetközi biztonságpolitikai konferenciáján 2021. február 21-én (Fotó: Bach Máté)