Orosz hadgyakorlat zajlott a csendes-óceáni, vitatott hovatartozású Kuril-szigeteken. Bizonytalan, hogy a szigetlánc melyik szigetén történt gyakorlatozás, de japán média szerint arról a területről lehet szó, amelyet még a Szovjetunió annektált a II. világháborúban, és amire Japán azóta is területi igényt formál. A két ország kapcsolatait ugyanakkor nem csak ez a konkrét eset feszíti.
A Kuril-szigeteki hadgyakorlat valószínűleg azok közé a válaszlépések közé sorolható, amelyekkel Moszkva Japánnak üzen, amiért az csatlakozott az ukrajnai háború miatt hozott nyugati szankciókhoz. A Kuril-szigetek helyzete központi kérdés a japán–orosz kapcsolatokban; emiatt nem tudta a két ország lezárni a II. világháborút követő béketárgyalásait,
így Japán és Oroszország között nemzetközi jogi szempontból a háború nem ért véget.
Oroszország most látványosan kivonult az azóta is rendre megújuló béketárgyalásokról, és befagyasztott több közös gazdasági kezdeményezést is. Erre Kisida Fumio miniszterelnök a japán törvényhozás felsőházának költségvetési bizottsága előtt úgy reagált, egyáltalán nem helyénvaló, hogy Oroszország hagyja az ukrajnai események miatti feszültséget átszivárogni a két ország közti kapcsolatokba.
Japán mint atomhatalom?
Japán mindenesetre katonailag is aggódva figyeli az ukrajnai fejleményeket és annak során felboruló geopolitikai status quót.
Egyes politikai erők már azt szorgalmazzák, hogy a külpolitikai és katonai fenyegetettséggel szembeni ellenállás növelése érdekében atomfegyvereket kellene birtokolnia az országnak.
Ez különösen erős gondolat abban az országban, mely ellen egyedüliként be is vetették ezt a fegyvert, melynek következményei máig társadalomformáló erővel bírnak.
Az ötlet legnagyobb szószólója Abe Sinzó korábbi miniszterelnök, aki február végén egy tévéműsorban elmondta, bár Japán részese a nukleáris fegyverek terjedését megakadályozni szándékozó egyezménynek, valamint elkötelezett a „három nukleáris elv” mellett (nem birtokol, nem fejleszt és nem enged a területére nukleáris fegyvert), nem szabadna tabuként kezelni a diskurzust a nukleáris képességekről. Abe Sinzó szerint teljesen másképp alakult volna Ukrajna sorsa, ha rendelkezett volna atomfegyverrel.
A még mindig fontos véleményformálónak számító volt miniszterelnök a nukleáris megosztás lehetőségét említette,
mely szerint Japán engedélyezhetné az Egyesült Államoknak nukleáris fegyverek telepítését. Ettől Kisida Fumio miniszterelnök élesen elhatárolódott.
Abe Sinzó szavait Kína is elítélte. Vang Venbin, a kínai külügyi tárca szóvivője úgy fogalmazott: „Erősen szorgalmazzuk, hogy Japán reflektáljon saját történelmére, és Tajvan ügyében legyen különösen óvatos szavaiban és tetteiben, nehogy bajt okozzon.” A szóvivő ezzel arra utalhatott, hogy a volt japán kormányfő Ukrajna mellett Tajvan ügyét is felhozta mint lehetséges indokot a nukleáris fegyverkezésre. Ez a vélekedés a közvéleményben is uralkodó: a Nikkei által végzett közvélemény-kutatás szerint a japánok 77 százaléka aggódik amiatt, hogy az orosz–ukránhoz hasonló kínai–tajvani háború kezdődhet.
Fegyverkezés
A kínai és észak-koreai fenyegetések ugyanakkor továbbra is arra sarkallják Japánt, hogy erősítse katonai szövetségét az Egyesült Államokkal. Ennek szellemében a japán törvényhozás pénteken új államközi megállapodást fogadott el, melynek keretében Japán további hadfelszerelést vásárol, valamint fejleszti az amerikai csapatok elhelyezési és munkakörülményeit. A megállapodás szerint Tokió minderre mintegy 1,05 trillió jent (8,6 milliárd amerikai dollár, azaz körülbelül 3000 milliárd forintot) irányoz elő.
Japán 2022-es védelmi költségvetése rekordmagas, összesen 5,4 trillió jen (47 milliárd dollár).
Japán az elmúlt tíz évben folyamatosan növeli katonai kiadásait, és nemzetbiztonsági stratégiáját is felülvizsgálja az észak-koreai, kínai és orosz fenyegetettség tükrében. Ennek része az a társadalmi vita is, amely arról szól, Japán alkotmányát változtassák-e meg az eddigi, pacifista szemléletűről – Japán nem viselhet támadó háborút – némileg „aktívabb” felfogásúra. Legutóbb pont Abe Sinzó kormánya próbálkozott például a japán önvédelmi erőket reguláris haderővé „alakítani”, hivatkozással a területi vitákra és biztonsági fenyegetésekre.
Borítókép: Egy férfi imádkozik a Hirosima elleni amerikai atomtámadás 76. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezésen a hirosimai Atombomba-kupola előtti Béke Emlékparkban 2021. augusztus 6-án. A történelem első atombombáját a nyugat-japán városra dobták, ami körülbelül 140 ezer halálos áldozatot követelt a támadáskor és az azt követő hónapokban (Fotó: MTI/EPA/Jiji Press/Jiji Press)
Orosz–ukrán háború
