Amerikai nukleáris fegyverek Japánban?

Az ukrajnai háború miatt Tokió is átértékeli védelmi stratégiáját.

Hirosima, 2021. augusztus 6. Egy férfi imádkozik a Hirosima elleni amerikai atomtámadás 76. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezésen a hirosimai Atombomba-kupola elõtti Béke Emlékparkban 2021. augusztus 6-án. A történelem elsõ atombombáját a nyugat-japán városra dobták, ami körülbelül 140 ezer halálos áldozatot követelt a támadáskor és az azt követõ hónapokban. MTI/EPA/Jiji Press/Jiji Press Fotó: MTI/EPA/Jiji Press

Fotó: AFP/Kazuhiro Nogi

A még mindig fontos véleményformálónak számító volt miniszterelnök a nukleáris megosztás lehetőségét említette, 

mely szerint Japán engedélyezhetné az Egyesült Államoknak nukleáris fegyverek telepítését. Ettől Kisida Fumio miniszterelnök élesen elhatárolódott.

Abe Sinzó szavait Kína is elítélte. Vang Venbin, a kínai külügyi tárca szóvivője úgy fogalmazott: „Erősen szorgalmazzuk, hogy Japán reflektáljon saját történelmére, és Tajvan ügyében legyen különösen óvatos szavaiban és tetteiben, nehogy bajt okozzon.” A szóvivő ezzel arra utalhatott, hogy a volt japán kormányfő Ukrajna mellett Tajvan ügyét is felhozta mint lehetséges indokot a nukleáris fegyverkezésre. Ez a vélekedés a közvéleményben is uralkodó: a Nikkei által végzett közvélemény-kutatás szerint a japánok 77 százaléka aggódik amiatt, hogy az orosz–ukránhoz hasonló kínai–tajvani háború kezdődhet. 

Fegyverkezés

A kínai és észak-koreai fenyegetések ugyanakkor továbbra is arra sarkallják Japánt, hogy erősítse katonai szövetségét az Egyesült Államokkal. Ennek szellemében a japán törvényhozás pénteken új államközi megállapodást fogadott el, melynek keretében Japán további hadfelszerelést vásárol, valamint fejleszti az amerikai csapatok elhelyezési és munkakörülményeit. A megállapodás szerint Tokió minderre mintegy 1,05 trillió jent (8,6 milliárd amerikai dollár, azaz körülbelül 3000 milliárd forintot) irányoz elő. 

Japán 2022-es védelmi költségvetése rekordmagas, összesen 5,4 trillió jen (47 milliárd dollár).

Japán harckocsi egy hadgyakorlaton. Fotó: AFP/Kazuhiro Nogi

Japán az elmúlt tíz évben folyamatosan növeli katonai kiadásait, és nemzetbiztonsági stratégiáját is felülvizsgálja az észak-koreai, kínai és orosz fenyegetettség tükrében. Ennek része az a társadalmi vita is, amely arról szól, Japán alkotmányát változtassák-e meg az eddigi, pacifista szemléletűről – Japán nem viselhet támadó háborút – némileg „aktívabb” felfogásúra. Legutóbb pont Abe Sinzó kormánya próbálkozott például a japán önvédelmi erőket reguláris haderővé „alakítani”, hivatkozással a területi vitákra és biztonsági fenyegetésekre.

Borítókép: Egy férfi imádkozik a Hirosima elleni amerikai atomtámadás 76. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezésen a hirosimai Atombomba-kupola előtti Béke Emlékparkban 2021. augusztus 6-án. A történelem első atombombáját a nyugat-japán városra dobták, ami körülbelül 140 ezer halálos áldozatot követelt a támadáskor és az azt követő hónapokban (Fotó: MTI/EPA/Jiji Press/Jiji Press)