Százmillió dollár értékben adnának el védelmi felszereléseket és szolgáltatásokat Tajvannak a sziget biztonságának, valamint a régió politikai stabilitásának és katonai egyensúlyának, illetve fejlődésének szavatolására, közölte a Pentagon alá tartozó amerikai Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) a hétfői közleményében – írja az MTI.
Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján a terv mielőbbi visszavonására szólította fel Washingtont, hangsúlyozva, hogy evvel Washington aláássa Kína biztonságát és szuverenitását.
Hozzátette: Peking jelentős intézkedéseket fog alkalmazni biztonsági érdekeinek megóvására.
Tajvan miatt az elmúlt években folyamatosan nő a feszültség Kína és az Egyesült Államok között. Antony Blinken amerikai külügyminiszter tavaly decemberben a tajvani helyzetet egyértelműen az egyik legfontosabb biztonsági kihívásként említette, és emlékeztetett: szörnyű következményei lehetnek annak, ha Kína fokozza a krízist a Tajvani-szorosban. Csu Feng-lien kínai kormányszóvivő januárban kijelentette, Tajvan függetlensége visszafordíthatatlanul elbukott. Erről beszélt Kína washingtoni nagykövete is, aki az amerikai közrádió tudósítása szerint azt mondta, Tajvan – az Egyesült Államok által felbújtva – folytatja a sodródást a függetlenség kikiáltása felé; emiatt viszont
Kína nem hajlandó lemondani az újraegyesítés nem békés lehetőségeiről.
A távol-keleti helyzet párhuzamba állítható a jelenlegi orosz–ukrán feszültséggel abban a tekintetben, hogy egy kimondottan nagy katonai erővel bíró ország (Kína, Oroszország) az érdekszférájába tartozónak tekinti a szomszédos területet (Tajvan, Ukrajna), és emiatt egy esetleges invázió lehetősége merül fel.
Ezt érzékeli mind a népi kínai, mind a tajvani fél, amelyek a The New York Times elemzése szerint közelről követik a kelet-európai folyamatokat.
Caj Jing-ven tajvani elnök például külön munkacsoportot hozott létre az események követésére, és hangsúlyozta, együttérez Ukrajnával. Kínai szemszögből egy esetleges ukrajnai fegyveres konfliktus elvonná az amerikai fókuszt és erőforrásokat a távol-keleti régióról, míg Tajvan az amerikai beavatkozás és akarat komolyságáról győződhetne meg ebben az esetben a napilap szerint.
Tajvan ugyanakkor katonai, biztonsági és gazdasági okokból sokkal fontosabb az Egyesült Államok számára stratégiailag fontos földrajzi elhelyezkedése, liberális demokratikus berendezkedése miatt, mint a fiatal ukrán demokrácia Kelet-Európában. A The Diplomat magazin szakírója szerint
Ukrajna megvédése nem létfontosságú biztonsági érdek [az Egyesült Államok számára], míg Tajvané nagyon is az.
A fenyegetést tekintve is különbségek vannak amerikai szemszögből: ha a nukleáris elrettentő erőt nem számítjuk, Oroszország gazdasági és katonai ereje jóval kisebb, mint Kínáé, ráadásul Tajvan státusának megváltozása – geopolitikai helyzetéből adódóan – valóban egy korszak lezárultát jelentené, mivel megváltozna az erőegyensúly Kelet-Ázsiában.
A War On The Rocks szakportál vonatkozó írásában rámutat, Ukrajna megvédése egyáltalán nem szükséges feltétele Tajvan megvédésének:
az Egyesült Államok nem hitelességi alapon – mindkét oldalon beavatkozva, mint a demokrácia és a szabad világ őre –, hanem fontossági alapon – csak Tajvant „választva” – fog cselekedni, ha bármi történik.
Ezzel összefüggésben fontos felhívni a figyelmet arra, hogy Joe Biden amerikai elnök januárban egyértelműen kijelentette, hogy nem küldenének Ukrajnába harcoló alakulatokat, míg Tajvannál ilyen kijelentés nem történt; megmaradt a stratégiai kétértelműség, ami hosszú évtizedek óta az elrettentés sarokköve a térségben.
Borítókép: Tigrisdekorációk mellett sétálnak emberek Tajpejben a holdújév alkalmából 2022. január 28-án. (Fotó: MTI/AP)
