– Egy soha nem látott élelmezési krízis előtt állunk – jelentette ki csütörtökön a G7- és a NATO-csúcs utáni sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron francia államfő. Szerinte
az orosz–ukrán háború miatt kiesett gabonaexport „elkerülhetetlen éhínséget” fog okozni a következő 12–18 hónapban, zömében Egyiptomban és Észak-Afrikában.
Az itt található országok ugyanis a búza- és gabonaimportjuk jelentős részét a háború sújtotta országoktól kapják. Az Afrikai Unióval együttműködve a francia elnök éppen ezért egy „élelmezésbiztonsági kezdeményezést” sürget, amely alapján az európai országok termelésének a növelését segítenék elő és felszámolnák az exporttilalmat.
A francia államfő beszédében emellett hozzátette, hogy „teljes mértékben készen állunk további szankciók emelésére Oroszországgal szemben”, azonban kiemelte, hogy a „szankcióknak kézzelfoghatónak kell lenniük és direkt hatást kell kiváltaniuk”.
Armen Georgian a France 24 francia állami televízió külpolitikai szerkesztője szerint „Macron középutas politikát folytat, és nem támogatja azoknak az uniós tagállamoknak a javaslatát, amelyek az orosz szankciókat az energiaszektorra is kivetnék”. A szakértő szerint az államfő elképzelése kettős, egyrészt diverzifikálná az európai energiaimportot, ugyanakkor az árakat alacsonyan tartaná.
Ez egy egyértelmű jelzés arra, hogy Franciaország nem akar energiaembargót Oroszországgal
– zárta gondolatát a külpolitikai szerkesztő.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 vezetőinek a csúcstalálkozója után Brüsszelben 2022. március 24-én (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
