Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Az S&P Global hitelminősítő nem ad többé adósbesorolást orosz vállalatoknak · Oroszország betiltotta a Euronews médiaplatformot · Felváltották a csernobili atomhulladék-tároló három hete folyamatosan dolgozó személyzetét · The Wall Street Journal: Washington szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Ukrajnába.

Kijev, 2022. március 21. Tüzérségi támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjai Kijevben 2022. március 21-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij

– áll a közleményben.

Moszkva március elején új médiatörvényt vezetett be, amely drasztikus büntetéseket szabott ki az orosz fegyveres erőkről szóló állítólagos hamis információk terjesztéséért.
Egy bíróság a két, már korábban blokkolt közösségi médiaplatformot, a Facebookot és az Instagramot is betiltotta mint „szélsőségeseket”. 

A Meta amerikai vállalat – amelyhez a Facebook és az Instagram is tartozik – úgy döntött, hogy engedélyezi az Ukrajnában tartózkodó orosz csapatok elleni erőszakra való felhívásokat.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által aláírt törvény büntetőjogi felelősséget vezet be az Orosz Föderáció fegyveres erőire vonatkozó, „tudatosan hamis információk nyilvános terjesztéséért”.

Felváltották a csernobili atomhulladék-tároló három hete folyamatosan dolgozó személyzetét

Hétfőn felváltották a csernobili nukleáris hulladéktárolókat üzemeltető, három hete folyamatosan dolgozó, egyetlen műszaknyi személyzet másik felét is, miután vasárnap már távozhatott a személyzet egyik fele – jelentette be az ENSZ nukleáris megfigyelőközpontja, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hétfőn.

A személyzet azóta folyamatosan ellátta feladatát, amióta az orosz erők elfoglalták a létesítményt. Az atomerőmű február végén került orosz csapatok kezére, azóta nem váltották le a 211 fős műszaki stábot, amely szellemi és fizikai kimerültség miatt már nem tudta ellátni biztonságosan feladatát.

Az ukrán felügyelet tájékoztatása szerint a műszaki személyzet fele vasárnap, a másik fele pedig hétfőn hagyta el a létesítményt, tizenhárom szakember kivételével, akik a maradás mellett döntöttek

– áll a NAÜ közleményében. 

Az ukrán őrök többsége, akik az orosz birtokbavétel idején a helyszínen voltak, szintén a maradás mellett döntött. A távozó műszaki személyzetet a közeli Szlavutics városban dolgozó ukrán kollégáik váltották fel – idézi a NAÜ az ukrán felügyelet tájékoztatását. 

A bécsi ügynökség hozzátette – szintén az ukrán hatóságra hivatkozva –, hogy megállapodás született a személyzet rotációjának megszervezéséről.

Több mint három héten át egyetlen műszaknyi személyzet működtette az ukrajnai létesítményeket, amelyek az 1986-ban a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának helyszínéül szolgáló, mára már nem működő erőmű mellett helyezkedtek el.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség már hetek óta szorgalmazta a folyamatos szolgálatban lévő személyzet leváltását, mert a rendkívüli nyomás alatt dolgozók kimerültsége egyre nagyobb veszélyt jelentet a létesítmény biztonságára.

A csernobili atomerőmű két dolgozója a negyedik blokkban 2021. április 15-én Fotó: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

 

Washington szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Ukrajnába

Az Egyesült Államok évtizedekkel korábban, titokban megszerzett, szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Ukrajnába, hogy ezzel segítsen a kelet-európai országnak védekezni az orosz légi- és rakétatámadásokkal szemben – számolt be hétfőn a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap, nevük elhallgatását kérő kormányzati illetékesekre hivatkozva.

A lap szerint az Ukrajnának szánt fegyverek között található többek között az a közepes hatótávolságú, lokátoros SA–8-as légvédelmi rendszer, amelyet az 1970-es években a Szovjetunióban fejlesztettek ki és Moszkva később a világ minden tájára exportált. 

Mint írják: az Egyesült Államok korábban azért szerezte be ezeket a fegyvereket, hogy „a hírszerzés szakértői tanulmányozhassák az orosz hadsereg által használt technológiát, és ezzel segítsenek az amerikai haderő kiképzésében”.

A The Wall Street Journal beszámolója szerint „1994-ben az Alabama államban található Huntsville repülőterére hatalmas,  szovjet gyártmányú szállítógép érkezett”, amelyről később kiderült, hogy egy S–300-as, nagy hatótávolságú, az 1980-as években a Szovjetunióban kifejlesztett légvédelmi rendszert szállított. 

A cikk szerint a fegyvert az Egyesült Államok „egy 100 millió dolláros titkos projekt” részeként szerezte be Fehéroroszországból, az amerikai védelmi minisztériummal (Pentagon) szerződésben álló vállalkozón keresztül.

A közelmúltban a kongresszus által elfogadott és Joe Biden amerikai elnök által aláírt éves kormányzati kiadásokról szóló törvény felhatalmazza az adminisztrációt arra, hogy az ukrán hadseregnek és a NATO-partnereknek olyan repülőgépeket, lőszereket, járműveket és egyéb felszereléseket adjon át, amelyek vagy már a tengerentúlon vannak, vagy „a meglévő készlet részét képezik”.

A WSJ szerint Ukrajna már rendelkezik néhány orosz légvédelmi rendszerrel, többek között az S–300-assal, de több hasonló fegyverre lenne szüksége, hogy mérsékelni tudják az orosz támadásokat.  

Mint írják: az Egyesült Államok abban reménykedik, hogy a légvédelmi rendszerek bővítése hozzásegítheti Ukrajnát, hogy létrehozza a repüléstilalmi zónát saját országa felett.

Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesek korábban visszautasították Ukrajna kérését, hogy a szövetség hozza létre a repüléstilalmi zónát. A Biden-adminisztráció illetékesei szerint ugyanis ilyen lépés közvetlen konfrontációhoz vezethet az Egyesült Államok vezette szövetség és az orosz erők között.

Továbbra is azon dolgozunk szövetségeseinkkel és kulcsfontosságú partnereinkkel, hogy minden nap új segítséget nyújtsunk Ukrajnának, beleértve a szovjet vagy orosz eredetű légvédelmi rendszereket és az ezek működtetéséhez szükséges lőszert

– fogalmazott a lapnak egy amerikai tisztviselő.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint hétfőn Joe Biden videótelefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Mario Draghi olasz és Boris Johnson brit miniszterelnökkel. 

A vezetők megvitatták komoly aggodalmaikat Oroszország brutális ukrajnai taktikájával kapcsolatban, beleértve a civilek elleni támadásokat is

– áll a közleményben.

Mint írják: a tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy továbbra is támogatják az országukat védő „bátor ukránokat”, és humanitárius segítséget nyújtanak az erőszak elől menekülő emberek millióinak. 

A beszámoló szerint a vezetők „megvitatták az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet megteremtésére irányuló közelmúltbeli diplomáciai erőfeszítéseket is, amelyek eddig nem jártak sikerrel”.

Borítókép: Tüzérségi támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjai Kijevben 2022. március 21-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)