Pattanásig feszült a helyzet a Nyugat-Balkánon

A koszovói miniszterelnök kis Putyinnak nevezte Aleksandar Vučić szerb államfőt, a belgrádi vezetés pedig kis balkáni Hitlernek hívja Albin Kurti koszovói kormányfőt. A szerb–albán viszonynak nem kedvez a világban kialakult megosztottság. Koszovóban egymást érik a szerbek ellen elkövetett atrocitások. Amíg mindenki Ukrajnára figyel, a Balkánon ismét egyre fokozódnak az indulatok. Legutóbb egy 13 éves szerb fiút bántalmazott albánok egy csoportja – írja a V4NA Hírügynökség.

Pristina, 2020. június 12. Albin Kurti volt koszovói miniszterelnök, az ellenzéki koszovói Vetevendosje (Önrendelkezés) párt vezetõje beszédet mond a párt alapításának 15. évfordulója és a felszabadulás napja alkalmából tartott nagygyûlésen Pristinában 2020. június 12-én. Koszovóban 1999. június 12-ét a szerbek alóli felszabadulás napjaként ünneplik. Ezen a napon a NATO 78 napig tartó bombázását követõen, 55 ezer békefenntartó katona vonult be az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság déli részén található Koszovóba. MTI/EPA/Valdrin Xhemaj Fotó: Valdrin Xhemaj

A V4NA Hírügynökség szerint nem ez az első eset, hogy Koszovóban szerbek elleni incidenseket követnek el albánok. Mint az a belgrádi Koszovó-ügyi iroda holnapján olvasható, 2021-ben 128 ilyen esetről történt feljegyzés, míg idén 44-ről. Ezek között olvashatunk arról, hogy egy helyi albán egy szerb család kutyájára lőtt, szerb családok házát fosztották ki és rongálták meg, kiskorúakat bántalmaztak, de olyan is előfordult, hogy ortodox templom ablakát verték be albánok. Az esetek többségét egyébként valószínűleg nem is jelentik a helyiek, félve a következményektől.

 

Putyin balkáni partnerei

Albin Kurti koszovói miniszterelnök attól tart, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök partnerei békétlenséget hoznak a Balkán-félszigetre a Kossev hírportál beszámolója szerint, ami a koszovói miniszterelnököt idézve arról ír, egye nagyobb az orosz befolyás veszélye a térségre nézve. Kurti Aleksandar Vučić szerb államfőt kis Putyinnak nevezte, s megismételte, hogy szerinte Szerbia veszélyt jelent a régió országaira nézve – tette hozzá a V4NA Hírügynökség.

Azokban az időkben, amikor a teljes demokratikus világ elhatárolódik Putyintól, északi szomszédaink az orosz elnököt éltető összejöveteleket szerveznek, hálálkodnak neki, valamint magyarázni próbálják az Ukrajnában elkövetett bűneit

– ezt írta Albin Kurti az ukrajnai helyzetről és az orosz invázióról szóló bejegyzésében. 

A koszovói kormányfő Szerbiát egyértelműen Oroszország szövetségeseként említi – tudósít a Kossev.

A Nyugat-Balkánon és Európában Szerbia maradt az egyetlen ország, amely nem hajlandó szankciókat bevezetni Oroszország ellen

– fogalmazott Albin Kurti a Facebook-bejegyzésében.

Miután a miniszterelnök odáig ment, hogy a szerb elnököt kis Putyinnak nevezte, azt is megjegyezte, hogy Vučić Milorad Dodikkal, a boszniai elnökség szerb tagjával együtt soha nem látott veszélyt jelent a térség békéjére és biztonságára nézve – szögezi le a V4NA Hírügynökség cikkében. A Soros-család által is támogatott, sőt velük személyes kapcsolatot ápoló Kurti aláhúzta: a szerbek ismét a jól ismert taktikát folytatják, miszerint egy kiprovokált incidenst idéznek elő, amely után a másik felet hibáztatják.

 

Kurti jelent veszélyt a békére, nem a szerbek

Petar Petković, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint Albin Kurti az egyetlen, aki veszélyt jelent a békére és a stabilitásra a Nyugat-Balkánon. Petković aláhúzta: Kurti kis balkáni Hitlernek tekinthető, aki arról álmodik, hogy az összes szerbtől megtisztítja Koszovó területét.

Ezekben a hitleri álmokban Aleksandar Vučić akadályozza meg őt. A szerb elnök oroszlán módjára küzd a szerbségért Koszovóban, s nem engedi meg, hogy etnikai tisztogatást hajtsanak végre Szerbia déli tartományában (Szerbia a mai napig nem ismerte el Koszovót független államként) – tette hozzá az iroda vezetője Albin Kurti szavaira reagálva.

Petar Petković úgy véli, amíg Vučić elnök mindennap csak azon dolgozik, hogy békét és stabilitást teremtsen a térségben, a különböző nemzetek között pedig bizalmat épít, addig Albin Kurti csak támad. Belgrád egyformán segíti az albánokat és a szerbeket azzal, hogy a Nyitott Balkán kezdeményezésen keresztül együttműködést hoz létre Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia között, ezzel szemben Koszovó ebben nem akar részt venni, inkább a Nagy-Albánia létrehozására törekszik. 

Pristina közben nem hajlandó létrehozni a brüsszeli egyezményben általa is szerződésben vállalt Szerb Községek Közösségét, sőt fegyvereseket küld a szerbekre – sorolja a belgrádi Koszovó-ügyi iroda vezetője.

Azt üzenem ennek a kis Hitlernek, hogy Aleksandar Vučić mindig is a rémálma marad, és soha nem fogja jóváhagyni, hogy megtisztítsa Koszovót a szerbektől, és megvalósítsa álmát a nemzetileg tiszta Koszovóról

– üzente Petković.

A háború árnyékában

Elemzők szerint egyre veszélyesebb a szerb-koszovói ellentét, amelyre a nemzetközi nyomás már nem tud akkora befolyással lenni. A brüsszeli egyezményt szinte már egyik fél sem tartja be, arról sem tudnak megegyezni végleg, hogy a másik fél által kiadott rendszámtáblákat kölcsönösen elismerjék. Amíg a világ Ukrajnára és az orosz invázióra figyel, addig Európa közepén egy másik meg nem oldott területi kérdés borzolja a kedélyeket. Koszovó függetlenségét Szerbia nem ismeri el, Pristina viszont nem hajlandó a párbeszédre sem – írja a V4NA Hírügynökség.

Megoldást jelenthetne Belgrád uniós integrációjának gyorsítása, de ehelyett az országot az EU a kiskapuban várakoztatja, csak újabb feladatokat ró ki rá, ahelyett, hogy elősegítené a helyzet megoldását. Ennek egyik következménye, hogy két évtized után először fordul elő, hogy a közvélemény-kutatások alapján a szerbek többsége már nem is lépne be az unióba.

Borítókép: Albin Kurti volt koszovói miniszterelnök, az ellenzéki koszovói Vetevendosje (Önrendelkezés) párt vezetője beszédet mond a párt alapításának 15. évfordulója és a felszabadulás napja alkalmából tartott nagygyűlésen Pristinában 2020. június 12-én (Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj)