„Mariupolt felszabadítottuk” – mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Vlagyimir Putyinnak egy Kremlben tartott, televízión közvetített találkozón. Az orosz elnök Mariupol „felszabadítását” az orosz erők sikerének nevezte, majd utasította Szergej Sojgut, hogy törölje az Azovsztal acélmű megrohamozására vonatkozó terveket, inkább tartsa fent a létesítmény blokádját. Az orosz vezető szerint nem lenne célszerű megtámadni a hatalmas ipari területet, és hangsúlyozta, hogy a döntés az orosz katonák életének védelmében született.
Nincs szükség arra, hogy bemásszunk ezekbe a katakombákba, és a föld alatt kússzunk át ezeken az ipari létesítményeken
– jelentette ki Putyin, majd hozzátette: „Zárják le ezt az ipari területet, hogy egy légy se tudjon átrepülni rajta.” Az orosz elnök felszólította az Azovsztalban maradt ukrán harcosokat, hogy tegyék le a fegyvert, és közölte, hogy Moszkva tisztelettel fog bánni velük, egyben orvosi segítséget nyújt a sebesülteknek.
A Mariupol kikötőjében található acélmű a harcosok utolsó bástyája a hetek óta tartó orosz támadással szemben, amely a város nagy részét elpusztította. Az üzemben mintegy kétezer ukrán katona tartózkodik, valamint ezer civil is itt keresett menedéket. Az ipari létesítményt a szélsőjobboldali Azov és a 36. tengerészgyalogos dandár harcosai védik. Kijev szerint ötszáz sérült katona is itt lábadozik, a védők készletei pedig kimerültek. Az Azovsztal alatt kiterjedt bunkerrendszer van, ami megnehezíti az oroszok dolgát, ezek elpusztításához bunkerromboló bombák szükségesek, ugyanakkor az üzem teljes megsemmisítése nem áll Moszkva érdekében. Összesen hat emeleten át húzódik, gyalogsági elfoglalása súlyos veszteségeket okozna mindkét hadviselő félnek.
Az Azovsztal az 1930-as években jött létre még a Szovjetunió idején. A létesítmény alatt kiterjedt pince- és alagútrendszer található, ami immunis a tüzérségi lövedékekre és a bombákra.
A föld alatti hálózat több tízezer embert képes befogadni, mivel eredetileg az Azovsztal dolgozóit védő atombunkernek készült.
Az Azovsztal adja Ukrajna acéltermelésének 30-40 százalékát, így a harcok az acél globális piacára is hatással vannak. Tulajdonosa Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov. A tatár-ukrán oligarcha a 2013-as Majdan-tüntetések előtt az oroszbarát Régiók Pártjában politizált, 2014 után igyekezett egyensúlyozni a két oldal között, legutóbb azonban határozottan állást foglalt az ukrán kormány mellett. Az üzletember ígéretet tett arra, hogy újjáépíti az üzemet és a várost.
Miért ilyen fontos Mariupol? Az Azovi-tenger partján található, a háború előtt 450 ezres kikötőváros több szempontból is fontos Moszkva számára. Elfoglalásával biztosítani lehetne a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok és a Krím félsziget közötti szárazföldi összeköttetést, továbbá csapás lenne az ukrán harci morálra. Mariupol egyben az Azovi-tenger legnagyobb meleg vizű kikötője, és Európa egyik legnagyobb vas- és acélművének (Azovsztal) ad otthont. Normál körülmények között a város az ukrán acél, szén és kukorica exportközpontja, amely a közel-keleti és más országokba szállít termékeket. Elvesztése súlyos csapást jelentene az amúgy sem rózsás helyzetben lévő ukrán gazdaság számára. A település elfoglalása hatalmas propagandagyőzelem is lenne Oroszország számára, hiszen Putyinnak eredményeket kell felmutatnia az orosz társadalomnak.
Borítókép: Az orosz elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélést folytat Szergej Sojgu védelmi miniszterrel Moszkvában 2022. április 21-én. (Fotó: MTI/AP/Orosz elnöki sajtószolgálat)
