Vasárnap tartják meg a francia elnökválasztás második fordulóját, amelyen – 2017-hez hasonlóan – ismét a 44 éves Emmanuel Macron és az 53 éves Marine Le Pen száll versenybe az államfői székért. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a voksolás napjához közeledve egyre nagyobb a különbség a jelenlegi elnök és kihívója, a bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés elnöke között:
míg a múlt heti felmérések még szoros megméretést jeleztek, három nappal a választások előtt úgy tűnik, Macron tíz százalékpontos előnyre számíthat riválisával szemben.
Franciaország választási rendszere
Elemzők szerint ennek ellenére is rendkívül kiélezett küzdelem várható, hiszen az elmúlt években sok szavazó kiábrándult a magát centristaként meghatározó, de inkább jobbközép politikát folytató Macronból, Le Pen pedig a múltban társadalmi megosztottságot generáló indentitás- és bevándorláspolitikai kérdések helyett igyekezett úgy megtalálni az utat a jelenlegi rendszerrel elégedetlen átlagemberek szívéhez, hogy az utóbbi időben inkább a megélhetési problémákat helyezte választási kampányának középpontjába.
A választás kimenetele szempontjából egyébként kulcsfontosságú, hogy miként szavaznak azok az állampolgárok, akiknek a támogatott jelöltjeik kiestek az első fordulóban. Szakértők szerint az Eric Zemmour jobboldali publicistát támogató szavazók valószínűsíthetően Le Pen mellett teszik le a voksukat – erre buzdította szimpatizánsait maga Zemmour is. Az első fordulóban harmadik helyre befutó Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője ugyanakkor – noha egyértelműen nem buzdított a Macron melletti szavazásra, de – egyértelművé tette, hogy egyetlen voksot sem szabad Le Penre leadni.
Mélenchonnak a politikai elitből kiábrándult szimpatizánsai egyébként akár a mérleg nyelvét is jelenthetik, hiszen a baloldali politikus az első fordulóban a voksok közel 22 százalékát szerezte meg,
miközben a francia politikai paletta hagyományosan meghatározó pártjainak számító jobbközép köztársaságiak és a szocialisták szinte teljesen összezsugorodtak, noha jelöltjeik egyértelműen a Macron melletti szavazásra buzdítottak. Le Pen mindenesetre harmadszorra próbálja megszerezni a köztársasági elnöki széket, az elnökválasztás mindent eldöntő második fordulójába pedig másodszorra sikerült bejutnia.
Milyen következményekkel járna Emmanuel Macron győzelme Európára?
Közben több európai ország vezetője is támogatásáról biztosította Macront: Németország, Spanyolország és Portugália balközép vezetője közös nyilatkozatban buzdította arra a franciákat, hogy szavazzanak a hivatalban lévő államfőre. A Le Monde című, balközép irányultságú francia napilapban megjelent állásfoglalásukban azzal érvelnek, hogy a franciákra váró választás nemcsak Franciaország, hanem „Európában mindannyiunk számára” rendkívül fontos.
Egy demokrata és egy szélsőjobboldali jelölt között kell választani
– szögezik le nevek említése nélkül, hozzátéve, hogy míg az előbbi úgy véli, országa az erős és autonóm Európai Unión belül lehet erős, az utóbbi azok mellé állt, akik nyíltan a szabadságunk és demokráciánk ellen intéznek támadást.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (b) és Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetője az elnökjelöltek televíziós vitájának kezdetén a Párizs közelében fekvő La Plaine-Saint-Denis településen 2022. április 20-án, négy nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt. (Forrás: MTI/AP/AFP pool/Ludovic)
