Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Több mint 150 civil menekült megérkezett a Donyeck megye déli részében lévő mariupoli Azovsztal acélműből az ukrán ellenőrzés alatti Zaporizzsjába – közölte kedden Osnat Lubrani, az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora.

Mariupol, 2022. május 3. Videófelvételrõl készített képen fekete füst száll a magasba a mariupoli Azovsztal erõmûnél 2022. május 3-án. MTI/AP Fotó: -

Több mint 150 mariupoli menekült megérkezett Zaporizzsjába

Több mint 150 civil menekült megérkezett a Donyeck megye déli részében lévő mariupoli Azovsztal acélműből az ukrán ellenőrzés alatti Zaporizzsjába – közölte kedden Osnat Lubrani, az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora.

Megkönnyebbülten nyugtázom, hogy az evakuálási művelet Mariupolból sikeresen befejeződött. Gondolok mindazokra, akik a blokád alatt lévő városban maradtak. Mindent megteszünk, hogy segítsünk nekik is

– idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Lubrani Twitter-üzenetét.

A jelentés szerint 156 civil lakos érkezett meg öt autóbuszon. A menekültek még vasárnap indultak útnak, hétfőn azonban egy Mariupol melletti orosz ellenőrző pontnál várták, hogy befejezzék az ellenőrzésüket, és onnan csak kedd reggel tudtak továbbindulni Zaporizzsja felé.

Korábban Vadim Bojcsenko mariupoli polgármester egy tévéműsorban azt mondta, hogy a város lakóit ukrán ellenőrzésű területre kimenekítő 14 busz közül csupán három érkezett meg Zaporizzsjába, a többi sorsa ismeretlen. Emlékeztetett, hogy Mariupolban még több mint ezer civil lakos vár kimenekítésre.

Jenver Ckitisvili, az Azovsztal vezérigazgatója a BBC brit közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az üzem területén lévő öt óvóhely alkalmas akár atomtámadás esetén is védelmet nyújtani. Szavai szerint az összekötő alagutak mennyezete és a felszín között legalább nyolc méter van, de a bunkerek még ettől is mélyebben vannak.

Elmondta, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kitörése előtt az üzem alkalmazottai jelentős mennyiségű ivóvíz- és élelmiszerkészletet halmoztak fel a bunkerekben. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez segített Mariupol védőinek és a civileknek abban, hogy ott életben maradjanak az orosz bombázások alatt. Kiemelte, hogy tudomása szerint jelenleg mintegy háromszáz civil tartózkodik az üzem föld alatti óvóhelyein, köztük 30-40 gyermek. Ugyanakkor sok köztük a súlyos sebesült, akik szakképzett orvosi segítségre szorulnak.

Közölte:

az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megpróbálta kihallgatni az üzem Oroszországba szállított munkásait, hogy megtudja, hol vannak az alagutak és a bunkerek bejáratai.

Kedden az ukrán parlament második, végleges olvasatban is elfogadta a Moszkva-barát pártok ukrajnai tevékenységének betiltásáról szóló törvényt. Az indítványt 330 képviselő szavazta meg a 451 tagú törvényhozásban. Olena Suljak, a Volodimir Zelenszkij elnök mögötti Nép szolgája párt képviselője elmondta, hogy a törvény azoknak a pártoknak a betiltásáról szól, amelyeknek a programja vagy tevékenysége az Ukrajna elleni fegyveres agresszió jogszerűségének igazolására, elismerésre, illetve tagadására irányul, beleértve Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziójának belső konfliktusként, polgárháborúként való bemutatását, Ukrajna részleges orosz megszállásának tagadását, az Ukrajna elleni fegyveres agressziót elkövető személyeket, az Oroszországi Föderáció fegyveres alakulatainak tagjait, más illegális fegyveres csoportokat, zsoldoscsapatokat vagy a megszállók által kinevezett helyi vezetés tagjait dicsőítik, tetteiket igazolni próbálják.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) megszüntette több Moszkva-barátnak tartott ukrajnai párt a működési engedélyét, köztük a parlamenti frakcióval rendelkező Ellenzéki Platform – Az életért pártét is, amelynek egyik vezetője a Vlagyimir Putyin orosz elnök komájaként emlegetett, hazaárulás gyanújával perbe fogott Viktor Medvedcsuk dúsgazdag oligarcha. A párt képviselőcsoportja április 14-én beszüntette munkáját a parlamentben.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága nyilvánosságra hozta, hogy értesülései szerint az orosz katonák körében az a hír terjed, hogy szeptemberig folytatódhatnak Ukrajna területén a harci cselekmények.

A főigazgatóság szerint Moszkva egyebek közt azt fontolgatja, hogy a déli megszállt területeket a 2014-ben önkényesen bekebelezett Krímhez csatolja és integrálja az orosz gazdasági térségbe. Oleg Krjusvkov, Szergej Akszjonov krími vezető egyik tanácsadója május 1-jén közölte, hogy kidolgoztak erre egy 2030-ig szóló tervet.

Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó kedden azt jósolta, hogy körülbelül két hét múlva Ukrajna számára kedvező, komoly változás lesz a Donyec-medencei frontvonalon, egyebek mellett a Nyugattól kapott segítségnek köszönhetően.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy

legkevesebb tízen meghaltak és 15-en megsebesültek Avgyijivkában egy kokszüzem elleni orosz tüzérségi támadás következtében. A lövedékek a műszakváltáskor hazatérni készülő, a buszmegállóban álló munkások közé csapódtak

– tette hozzá.

Lettország bekéreti az orosz nagykövetet Lavrov nyilatkozata miatt

Lettország május 5-én bekéreti az orosz nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hevesen bírált kijelentései és a moszkvai diplomáciai tárca elfogadhatatlan antiszemita nyilatkozatai miatt

– közölte kedden Edgars Rinkevics, a balti állam külügyminisztere Twitter-oldalán.

Rinkevics szerint a balti ország tiltakozását is ki fogja fejezni az elhangzottak miatt.

Az orosz külügyminisztérium előzőleg a közösségi médiában kommentárt tett közzé, miszerint Jaír Lapid izraeli külügyminiszter „történelmietlen” kijelentései nagymértékben magyarázzák az izraeli hatóságoknak „a kijevi neonáci rezsimet támogató irányvonalát”.

Az orosz diplomáciai tárca arra reagált, hogy hétfőn az izraeli külügyminisztériumba bekérették Oroszország nagykövetét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter interjúja miatt, amelyet a Mediaset olasz tévétársaságnak adott. Ebben arra az elterjedt érvelésre reflektálva, hogy Ukrajnában nem lehet nácizmus, mert az államelnök, Volodimir Zelenszkij zsidó származású, azt állította, hogy Adolf Hitler náci diktátor részben zsidó származású volt.

Emellett, mint azt a kommentárban írták,

„az elnök zsidó származása nem jelent garanciát arra, hogy megvédi az országban burjánzó neonácizmustól”, mert a szintén zsidó gyökerű Egils Levits lett államfő is „sikeresen nyújt fedezéket” a Waffen SS rehabilitációjának hazájában.

Borítókép: Videófelvételről készített képen fekete füst száll a magasba a mariupoli Azovsztal erőműnél 2022. május 3-án (Fotó: MTI/AP)