Moldova könnyű célpont lenne Oroszországnak

Habár az ukrajnai háború még javában zajlik, ukrán hírszerzési információk szerint Moszkva már Moldova bekebelezését tervezi. A kelet-európai ország hadereje kicsi és fejletlen, az elmúlt évekre ígért modernizáció sikertelen volt. Nyugati segítség nélkül itt valóban sikerülhet egy villámháborús forgatókönyv.

2022. 05. 03. 6:44
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orosz vezetőség már el is készítette Moldova inváziójának és megszállásának tervét − számolt be tegnap az Ukrinform ukrán hírügynökség a The Times brit napilap információira hivatkozva. A cikk szerint a támadás kezdetét május kilencedike környékére időzíthetik, Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen ezt a napot − a náci Németország felett aratott győzelem dátumát − jelölte ki az ukrajnai háború befejezésére. 

Úgy gondoljuk, hogy a Kreml már meghozta a döntést Moldova megtámadásáról

− fogalmazott a lapnak egy ukrán hírszerzési informátor, aki hozzátette, a Romániával szomszédos ország valószínűleg sokkal könnyebb célpont lenne Moszkva számára, mint Ukrajna, tekintve, hogy hadserege jóval kisebb és felkészületlen. Moldova helyzete sokban hasonlít Ukrajnáéhoz, az ország keleti része a kilencvenes évek elejétől kezdve autonóm, oroszbarát szakadár köztársaságként működik, ez az úgynevezett „Dnyeszter Menti Köztársaság”.

Moldova
A moldáv népesség etnikai megoszlása.

Elavult technológia

Az International Institute of Strategic Studies brit kutatóintézet éves haderőcenzusa alapján 

a moldovai hadsereg aktív állománya 2021-ben mindössze 5150 fő volt, s habár papíron van 58 ezer tartalékosuk, az ő felkészültségük és képzettségük sokkal alacsonyabb szintű lehet, mint az − részben CIA által képzett − ukrán egységeké.

Ezenfelül mindössze 207 páncélozott járművel − egyes források szerint ez a szám 381 −, 221 tüzérségi eszközzel, tíz harckocsival, valamint tíz helikopterrel és összesen három, Sz−125 Nyeva−M közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerrel rendelkeznek − ez utóbbinak érdekessége, hogy a délszláv háború során éppen egy ilyennel sikerült kiiktatni az amerikai F−117 lopakodó vadászbombázót. 

Ezt leszámítva azonban nagyon elavult technológiákról van szó, nagy részük az 1940–1960-as években gyártott, szovjet fejlesztésű fegyver.

Ukrajnával ellentétben itt paramilitáris területvédelmi erők sem működnek, a hadseregen kívül mindössze egy 900 fős rohamrendőrség vethető be. 

Sikertelen modernizáció

A Krím félsziget orosz annexióját követően a moldovai vezetés észbe kapott, nagyszabású modernizációs terveket tűzött ki, amelyhez külföldi − túlnyomórészt nyugati − támogatást vártak. Ennek ellenére 2021 végére az Egyesült Államok mindössze ötmillió dollárral járult hozzá a modern hadfelszerelések beszerzéséhez, és ahogy a fentiek mutatják, a modernizáció egészen eddig nem mondható túlzottan sikeresnek. Ezt múlt héten Maia Sandu moldovai elnök is kiemelte: 

Moldova nem rendelkezik hatékony védelemmel az országra leselkedő veszélyekkel szemben, mivel nincs elegendő katonai képességünk, nem építettük ki az ehhez nélkülözhetetlen infrastruktúrát és nem alakult ki a társadalmi ellenállás sem

− fogalmazott. Az államfő ugyanakkor hozzátette, hogy folytatni kívánják a haderő fejlesztését, ezt követően pedig Washington is biztosította a kelet-európai országot támogatásáról.

Nyugati segítség?

Moldova esetében kérdéses az is, hogy a nyugati országok ugyanolyan mértékben szállítanának-e fegyvereket az országnak, mint ahogy ezt láthatjuk Ukrajna példáján. Ukrajnába 2014 óta ömlik a nyugati fegyver, a katonák pedig ezek használatára is ki lettek képezve. 

A legvalószínűbb, hogy Románia támogatná szomszédját, azonban a román haderő sem annyira modern és jól felszerelt, hogy sokat tudjon nélkülözni.

A moldovai hadsereg fejlesztésére tett amerikai ígéret ugyanakkor sugallhatja azt, hogy egy esetleges fegyveres konfliktus során Washington is küldene szállítmányokat az országba. Tekintve, hogy a moldovai vezetés alapvetően EU- és NATO-párti, az sem kizárt, hogy a tagországok nyújtanak majd valamiféle segítséget. 

Ahhoz azonban, hogy ez a forgatókönyv realitássá váljon, az orosz egységeknek jelentős sikereket kellene elérniük Ukrajna déli részein, Odessza és Mikolajiv városánál, szárazföldi folyosót kialakítva ezzel a „Dnyeszter Menti Köztársaság” irányába. Egy másik lehetőség, hogy katonáit légi úton szállítja a szakadár régió fővárosába, azonban ebben az esetben is kockáztatnák az egységek megsemmisülését, ugyanis Odesszánál még jelentős ukrán légvédelem működik. E kettő közül jelenleg egyik sem tűnik észszerű katonai célnak.

Borítókép: Moldovai katonák hadgyakorlaton (Fotó: Moldovai Köztársaság haderejének hivatalos honlapja)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.