Pár nappal azután, hogy az orosz erők megkezdték a háború „második szakaszát” Kelet-Ukrajnában –hogy „felszabadítsák” a donyec-medencei szakadár területeket –, egy orosz vezérőrnagy arról beszélt, teljes ellenőrzésük alá vonnák Dél-Ukrajnát is. Rusztam Minnyekajev elmondása szerint a déli országrész elfoglalásával az lenne a céljuk, hogy szárazföldi folyosót hozzanak létre a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol „az orosz ajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak”.
Egyelőre én még nem látom, hogy a dél-ukrajnai offenzíva megkezdődött volna, és nem is hiszem, hogy az oroszoknak van erejük egyszerre két fronton támadni
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Gyarmati István azzal kapcsolatban, mennyire megalapozott a vezérőrnagy kijelentése. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette,
vannak arra utaló jelek, hogy offenzíva kezdődhet Ukrajna déli részén is, ám véleménye szerint az oroszok előbb befejeznék a hadműveletet Kelet-Ukrajnában az Azovi-tenger partján, és utána haladnának tovább.
A Fekete-tenger partján fekvő Odesszát azonban már most is folyamatosan támadják, egy hétvégi rakétatámadásban a nagyváros hat lakosa, köztük egy pár hónapos csecsemő is életét vesztette.
– Nagyon-nagy a tét, ha sikerül elfoglalni Odesszát, Ukrajnát elzárják a tengertől, és az egy nagyon-nagy probléma lenne nem csak politikailag, hanem gazdaságilag is, Ukrajna exportjának elég nagy része, a gabonakivitel például az odesszai kikötőn keresztül bonyolódik – magyarázta Gyarmati István.
Moldovában van egy orosz ellenőrzés alatt álló terület, azt gondolom, hogy az logikus, hogy ha Odesszáig elmennek az orosz csapatok, onnan már csak egy ugrás az úgynevezett Dnyeszteren túli terület. Hogy aztán Moldovát, a Dnyeszter és Románia közti területeket megszállják-e, azt nem lehet igazából tudni
– válaszolta a szakértő arra a kérdésünkre, hogy Moldova is Ukrajna sorsára juthat-e.
A közel félmillió lakosú Dnyeszteren túli terület, más néven Transznisztria 1992 óta orosz fennhatóság alatt áll. Oroszország mintegy 1500 „békefenntartót” állomásoztat a szakadár területen, amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el.
Maia Sandu, Moldova elnöke 2020-ban, megválasztása után arról nyilatkozott, a szakadár terület helyzetének rendezése érdekében ki kell vonni az orosz békefenntartókat a régióból. A Nyugat-barát elnök kijelentése ugyanakkor feszült viszonyt eredményezett Oroszország és Moldova között.
Az orosz vezérőrnagy Dnyeszter-mentéről tett múlt heti kijelentése pedig tovább szította a konfliktust, a nyilatkozat miatt Moldovában a külügyminisztériumba kérették Oroszország chisinaui nagykövetét. Ezt követően a hét elején robbantásokat lehetett hallani Moldova orosz ellenőrzés alatt álló területén.
Hétfőn gránátvetőkkel lőtték a szakadárok belbiztonsági minisztériumának épületét Tiraszpolban, és megtámadtak egy katonai egységet is, majd kedden felrobbantották a regionális rádióközpont két antennáját.
– A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint az eszkalációs kísérletek hátterében Dnyeszter melléki, háborúpárti erők állnak, amelyek a térség stabilitásának megingatásában érdekeltek – jelentette ki Maia Sandu kedden, miután rendkívüli ülést tartott a moldovai nemzetbiztonsági tanács. Vagyim Krasznoszelszkij, a nemzetközileg el nem ismert terület „elnöke” ugyanakkor azt állítja, hogy a terrorcselekményeket végrehajtó bűnözők nyomai Ukrajnába vezetnek – írta meg az MTI.
A tiraszpoli vezetés a támadásokat követően felemelte a terrorkészültségi szintet ellenőrzőpontokat létesítve a régió településeinek határában, és bejelentette, hogy nem rendezik meg a hagyományos május 9-i győzelem napi felvonulást. Elemzők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ezen a napon, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján akar győzelmet hirdetni az Ukrajna elleni háborúban.
Gyarmati István szerint a mostani „elég sovány győzelmi bejelentés lenne” a második világháborúban aratott győzelem kihirdetéséhez képest.
Nem látjuk, hogy az oroszok egy óriási, mindent elsöprő offenzívát indítottak volna, amire mindenki számít. Május 9. pedig már nagyon közel van, és kifutnak az időből
– tette hozzá.
Orosz–ukrán háború
