Az afganisztáni tálib vezetők szoros kapcsolatokat ápolnak az al-Kaida nemzetközi terrorcsoporttal, miközben megszilárdítják az ország feletti ellenőrzést, a fő katonai fenyegetést az Iszlám Állam nevű terrorszervezet és az előző afgán kormány volt biztonsági erői által elkövetett támadások jelentik − állapították meg ENSZ-szakértők egy új, csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésben. A szakértők az ENSZ Biztonsági Tanácsának benyújtott jelentésben azt írták,
hogy a jó időjárás beköszöntével a harcok fokozódhatnak, mert mind az Iszlám Állam, mind az ellenálló erők hadműveleteket indítanak a tálibok ellen.
Ugyanakkor úgy vélik, hogy 2023 előtt sem az Iszlám Állam, sem az al-Kaida nem lesz képes nemzetközi támadásokat végrehajtani, függetlenül attól, hogy a tálibok fellépnek-e a visszaszorításuk érdekében. A szakértői testület mindazonáltal úgy vélekedett, hogy az Iszlám Állam, az al-Kaida és más terrorista csoportok és fegyveresek jelenléte afgán területen aggodalmat kelt a szomszédos országokban és a szélesebb nemzetközi közösségben.
A tálibok elleni szankciókat felügyelő testület szerint a tálibok vezetői 41, az ENSZ szankciós feketelistáján szereplő férfit neveztek ki a kabinetbe és vezető pozíciókba, és előnyben részesítették az országban domináns pastu etnikai csoportot, elidegenítve a kisebbségi közösségeket, köztük a tádzsikokat és üzbégeket.
A tálibok elsődleges célja az volt, hogy megszilárdítsák az irányítást, miközben nemzetközi elismerésre törekednek, hogy újra bekapcsolódjanak a nemzetközi pénzügyi rendszerbe, és segélyeket kapjanak az Afganisztánban egyre súlyosbodó gazdasági és humanitárius válság kezelése érdekében - mondták a szakértők. Úgy vélik:
a hatalom átvétele óta számos tényező okozott belső feszültségeket a mozgalmon belül, ami azt a benyomást keltette, hogy a tálibok kormányzása kaotikus.
Miközben a tálibok azért küzdenek, hogy felkelőkből kormányzó erővé váljanak, megosztottak a pragmatikusok és a keményvonalasok között, és vissza akarják fordítani az idő kerekét, hogy visszatérjenek a csoport 1996-tól 2001 decemberéig tartó keményvonalas uralmához, mielőtt az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadásokat követően indított katonai offenzíva kiszorította őket a hatalomból.
A nyugati nemzetek elismerésére és támogatására tett erőfeszítéseik eddig kudarcba fulladtak, főként azért, mert nem alakítottak reprezentatívabb kormányt, és korlátozták a lányok általános iskolán túli oktatáshoz fűződő jogát, valamint a nők jogát arra, hogy férfi rokon felügyelete nélkül dolgozzanak és utazzanak.
A tálibok úgy vélik, hogy még ha nem is tesznek jelentős engedményeket, a nemzetközi közösség végül el fogja ismerni őket Afganisztán kormányaként, különösen száműzetésben lévő kormány vagy jelentős belső ellenállás hiányában − mondták a szakértők.
Eddig egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan a tálibokat, és egyre nagyobb a nemzetközi felháborodás a lányokkal és nőkkel szembeni bánásmódjuk miatt, valamint amiatt, hogy nem tartották be ígéretüket, hogy sokszínűbb kormányt alakítanak.
Aggodalomra ad okot az is, hogy a tálibok képtelenek betartani ígéretüket, miszerint nem engedik, hogy terrorista csoportok működjenek Afganisztánban.
A testület szerint a Hakkani-hálózat, a tálibokhoz szorosan kötődő militáns iszlamista csoport a hatalomátvétel után gyorsan átvette az irányítást a kulcsfontosságú tárcák és minisztériumok, köztük a belügy, a hírszerzés, az útlevelek és a migráció felett. A szakértők szerint most nagyrészt ők irányítják Afganisztán – beleértve a főváros, Kabul – biztonságát.
A Hakkani-hálózatot a szakértők továbbra is úgy tekintik, mint amely a legszorosabb kapcsolatban áll az al-Kaidával, valamint a tálibok és az al-Kaida közötti kapcsolat is szoros marad. A szakértők rámutattak, hogy a jelentések szerint az al-Kaida központi vezetősége, köztük vezetője, Ajman az-Zavahri is Kelet-Afganisztánban tartózkodik
A tálibok mindazonáltal az Iszlám Állam elleni fellépés érdekében három zászlóaljat hoztak létre.
A Nemzeti Ellenállási Front és az Afganisztáni Szabadságfront megjelenése, amely az afgán biztonsági erők egykori tagjaiból áll, arra késztette a tálibokat, hogy agresszív intézkedéseket fogadjanak el a tálibellenes műveletek támogatásával gyanúsított lakossággal szemben − hangsúlyozta a testület. A Nemzeti Ellenállási Front erői áprilisban fokozták a műveleteiket több tartományban. Az Afgán Szabadságfront, amely csak nemrégiben alakult meg, szintén több támadást jelentett be a tálib bázisok ellen. A szakértők ebből azt a következést vonták le, hogy a tálib erők nehezen tudnak majd egyszerre több lázadás ellen fellépni.
Borítókép: Tálib fegyveres egy fiúiskolában elkövetett robbantásos merénylet helyszínén, Kabul egyik síiták lakta negyedében 2022. április 19-én. A támadásban legkevesebb hat ember életét vesztette, 14-en megsebesültek (Fotó: MTI/EPA)
