Egész évben árambehozatalra szorul Szerbia

Nemcsak villamos energiából, hanem szénből sincs elegendő a balkáni országban, . A megnövekedett igényeket ezért külföldről kellene kielégíteni, ami a mostani háborús helyzetben nem kevés pénzbe kerül.

Forrás: V4NA HÍRÜGYNÖKSÉG2022. 06. 12. 18:41
SZERBIA
RB Kolubara Forrás: EPS.RS
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még a tavalyi gondokat nyögi az ország

Szerbia a tél végéig folyamatosan áram- és szénbehozatalára szorul. Erről beszélt Tiranában a szerb energetikai miniszter. Zorana Mihajlovics szerint a szektor stabilizálására még legalább másfél évet várni kell. Ennyi szükséges ahhoz, hogy helyreálljon a széntermelés az országban.

Szerbia mindennap vásárol elektromos energiát külföldről. Az import a szükségletek 10-17 százalékát teszik ki. Erre kisebb részben azért van szükség, mert átépítéseket végzünk a Szerbiai Villanygazdaságban, nagyobb részben pedig a tavaly téli meghibásodások miatt. A gondok megoldásához idő kell

– mondta a tárcavezető a Tanjug hírügynökségnek, amelyet a Politika napilap szemléz. A miniszter becslése szerint a szektornak legkevesebb 150 millió eurós befektetést kellene végrehajtani ahhoz, hogy a felszíni aknák elegendő szenet adjanak.

„Jelenleg nem tudunk annyi szenet bányászni, amennyi elegendő lenne a saját szükségleteink kielégítésére. Kénytelenek vagyunk szenet és áramot vásárolni külföldről ahhoz, hogy a lakosság és a gazdaság igényeit fedezzük. Ez így lesz egész évben, sőt még januárban és februárban is. A felméréseink szerint amennyiben valóban megtörténne az összes beruházás, és erre lenne elég pénz, és minél gyorsabban elvégeznénk a szükséges munkát a Kolubara szénbányában, akkor mintegy másfél év múlva tudnánk azt mondani, hogy igenis elegendő villamos energiát tudunk termelni itthon, nincs szükség behozatalra”

– húzta alá Zorana Mihajlovics.

A tárcavezető megítélése szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az elmúlt években nem fordítottak kellő figyelmet a bányákra. Mint fogalmazott: nem készítették fel a lelőhelyeket elegendő mértékben.

A pénz, amelyet most be kell fektetnünk, ahhoz szükséges, hogy a bányákat rendbe hozzuk. Ha ez megtörténik, akkor jó másfél év múlva annyi áramot tudunk majd termelni, amely szükséges. Jelenleg nagyjából félúton tartunk, de akárhogy is akarjuk, korábban nem tudjuk befejezni a fejlesztéseket

– mondta a tárcavezető.

Magyar–szerb együttműködés az áramellátásban

Új lehetőséget jelent Szerbiának az a széles körű energetikai szerződés, amelyet pénteken írt alá Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, Siniša Mali szerb pénzügyminiszter, valamint a Magyar Villamos Művek és a Szerbiai Gázművek képviselői. Mint arról a V4NA is beszámolt, ennek a megállapodásnak részeként összekapcsolják a két ország villamosenergia-piacait. Magyarország csatlakozik ahhoz a szerb–szlovén kezdeményezéshez, amelynek nyomán egy közös regionális energiatőzsde jön létre. Szijjártó Péter szerint ezzel nő a piac mérete, ami pedig általában árcsökkentést is jelent.

Forrás: Facebook

A két ország közötti villamosenergia-szállítás is gyorsabb és könnyebb lesz. A szerződés tartalmazza továbbá, hogy megnövelik a nemzeti rendszereket összekötő villamosáram-vezeték kapacitását – közölte a tárcavezető.

Magyarázata szerint jelenleg évi maximum ezer megawatt szállítási kapacitás volt a két ország között, ezt 500 megawattal megnövelik, az új vezeték pedig Sándorfalva és Szabadka között épül ki 2028 tavaszáig. – Ezáltal a megépülő paksi atomerőmű és a folyamatban lévő szerbiai beruházások nyomán megemelkedő villamosáram- kapacitásainkat is fel tudjuk használni egymás érdekében – húzta alá Szijjártó Péter.

Szerbia részben függetlenedhet az orosz gáztól

A következő időszakban Szerbia nemcsak a villamosenergia-hálózatát és a bányáit fejleszti, hanem a gázhálózatát is, valamint bővítené a kapcsolatait a szomszédos országokkal. Zorana Mihajlovics szerint az ország jövő szeptemberben már azeri gázhoz is juthat az orosz mellett. Ehhez arra lenne szükség, hogy megépüljön a csővezeték Bulgária felé Ništől Dimitrovgradig.

Ha ez elkészül, onnantól kezdve az ország szükségleteinek legkevesebb 40 százalékát azeri gázból fedezi majd, ezzel pedig csökken az orosz gáztól való függőség. Azerbajdzsáni látogatásunk során vendéglátóinkkal már arról tárgyaltunk, hogy jövőre mennyi földgázt tudnak biztosítani számunkra

– mondta a tárcavezető. Hozzátette azonban, hogy ettől függetlenül még megmarad az ország orosz gázfüggősége, csak Szerbia esélyt kap arra, hogy adott esetben máshonnan is beszerezhessen földgázt. A miniszter sajnálatát fejezte ki, hogy a Bulgária felé irányuló csővezetéket eddig nem építették meg.

Orosz gázt használ Szerbia

Egyelőre azonban biztosított Szerbia gázellátása. Az ország kedvezményes áron juthat orosz gázhoz a következő három évben is. Erről egyezett meg korábban telefonos beszélgetésük alkalmával Alekszandar Vucsics és Vlagyimir Putyin.

A szerb és az orosz államfő megállapodtak arról, hogy  a jövőben is folyamatos lesz a balkáni ország földgázellátása.

A földgáz árát egy meghatározott formula szerint számolják ki, ennek értelmében nem haladja majd meg a 408 dollárt ezer köbméterenként. Ez az ár évi 2,2 milliárd köbméter fogyasztásra érvényes. A gáz raktározásában pedig Magyarország segít, ugyanis a szerbek a most aláírt szerződés értelmében ott tárolhatják az orosz földgázt. Belgrád ugyanis nem rendelkezik az ehhez szükséges kapacitásokkal – olvasható a V4NA Hírügynökség cikkében.

Borítókép: illusztráció (Forrás: EPS.rs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.