Nem tűrik a tűrhetetlen extraprofitot

Olaszországban és Spanyolországban az energiadrágulás szinte minden társadalmi és gazdasági költségét bevasalják az energiacégeken. A Mediaworks Hírcentrumának külföldi tudósítóinak összeállításából kiderül, hogy a spanyolok égből pottyant pénznek hívják az energiaszektor extraprofitját, szemléltetve ezzel, hogy az iparág szereplői jóformán semmit nem tettek a hatalmas pluszbevételért, az nem az ő munkájuk eredménye. A magyar intézkedések tehát távolról sem példa nélküliek.

Nézzük Olaszország esetét! A Mario Draghi vezette kormány a megnövekedett rezsiköltségek és az általános infláció következtében nehéz helyzetbe került háztartások támogatására május elején Segélydekrétum elnevezéssel gazdasági csomagot hozott létre. Az összesen 35 millió munkavállaló, nyugdíjas, munkanélküli és más személy megsegítésére kiosztott 200 eurós egyszeri juttatást és az üzemanyag adócsökkentésének költségeit az olasz kabinet az energiaipari vállalatok megadóztatásával kívánja pótolni. A kormány arra számít, hogy a vészhelyzet vége és az ukrajnai háború kirobbanása közötti időszak extraprofitjának 25 százalékos megadóztatásával jelentős bevételére tehet szert. A jogszabály az energetikai vállalatok pluszbevételeit veszi számításba a 2021. október 31. és 2022. április 30. közötti időszakban.

A kormány célja most, hogy a cégek megadóztatásából befolyó tizenegymilliárd eurós pénzalapot hozzon létre a lakosság megsegítésére. A dekrétum két részletben határozza meg a fizetési feltételeket. Júniusig a teljes összeg 40 százalékát, novemberrel bezárólag a maradék 60 százalékát kell befizetniük az érintett vállalatoknak.

Csak úgy terem a pénz

Olaszországban sem maradt visszhangtalan az intézkedés. A szélenergia-termeléssel foglalkozó legnagyobb cég, az Erg igazgatótanácsának vezetője, Paolo Merli elsőként látta el kézjegyével a kormány döntését megtámadó dokumentumot. Véleménye szerint a rendelet alkotmányellenes. A kabinet azontúl, hogy tőkét von el szektortól, az így létrehozott pénzalapból aprópénzhez juttatja a választópolgárokat. – Strukturális és hosszú távú átalakításokra lenne szükség és egyszerűsített eljárásokra a megújuló energiaforrások kitermeléséhez – nyilatkozta a sajtónak Paolo Merli.

A tiltakozó dokumentum egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány kiszámíthatatlan döntései azontúl, hogy csorbítják az ország hírnevét, könnyen elriaszthatják a külföldi befektetőket.

Akárhogy is, az iparág szépen termel Olaszországban, s nem csak energiát, pénzt is. Sajtóinformációk szerint például az Enel olasz energetikai vállalat 2022 első negyedévében megduplázta nyereségét. Az energiaárak emelkedésével a korábbi 18,4 milliárdról 35 milliárd euróra nőtt a vállalat haszna.

Spanyol energiacsizma

Hasonló lépésre szánta el magát a spanyol kormány is, az okokat egy egyszerű, hétköznapi példa kellően szemlélteti. Egy házaspár egy 65 négyzetméteres lakásra kéthavonta 250-270 eurót (körülbelül 102 ezer forintnak megfelelő összeget) fizet villanyszámlára Barcelona megye egyik településén. Tenerifén még drámaibb a helyzet, ott havonta kerül egy átlagos családnak 170 euróba (körülbelül 70 ezer forintba) az áram. A helyiek arra panaszkodnak, hogy miközben a fogyasztásuk semmit sem változott, a csekkeken szereplő összeg a többszöröse a korábban megszokott díjnak.

Spanyolországban tavaly drasztikus áremelés történt az energiapiacon, ennek következtében voltak olyan családok, amelyeknek egyik napról a másikra háromszor annyit kellett fizetniük az áramért, mint korábban.

A megélhetési válság elkerüléséért Pedro Sánchez szocialista kormányának lépnie kellett, főleg miután szélsőbaloldali koalíciós partnere, az Unidas Podemos megoldást követelt a tarthatatlan helyzetre.

Többhetes tanakodás után, június végén született meg a döntés arról, hogy az áram áfáját 21-ről tíz százalékra csökkentik, eltörlik a számlákról a hétszázalékos termelési adót és ötről fél százalékra mérséklik a villamosenergia-adót. Ezekkel az intézkedésekkel azonnali hatást értek el a számlák végösszegén, és bár még mindig kiugróan drága volt az áram, valóban alacsonyabb összeg szerepelt a havi csekkeken. Igaz, az államkasszából súlyos eurómilliók estek ki.

Égből pottyant euró

A kormány ezért szeptemberben úgy döntött: azoktól szedi be a hiányzó összeget, akik a legnagyobbat kaszálják az egekbe szökött gázárakon. Bejelentették, hogy megadóztatják az energiacégek gázáremelésből származó extraprofitját, ennek részeként pedig bevezetnek egy 20 euró/MWh-s gázárplafont. A nagyvállalatoknak azzal kellett számolniuk, hogy a küszöbérték fölött termelt nyereségük körülbelül 90 százalékát be kell fizetniük az államkasszába és nagyjából tíz százalékot tarthatnak meg az „égből pottyant nyereségből”, ahogy a spanyol kormány nevezi az extraprofitot. A fő cél a 2,6 milliárd eurót hozó intézkedéssel az volt, hogy továbbra is fedezni lehessen a háztartások adócsökkentéseit.

A Sánchez-kormány úgy tervezte, hogy a nyereségadót március végéig tartja fenn, hiszen azt gondolták, addigra normalizálódik a helyzet a nemzetközi gázpiacon.

Végül a februárban kirobbant orosz–ukrán háború átírta a forgatókönyvet, és a kormánynak újabb, sürgető bejelentést kellett tennie, hogy a drámai események miatt kibontakozó inflációt is ellensúlyozza. Március végén tudatták, hogy június 30-ig meghosszabbítják az intézkedések élettartamát, így az áram áfája továbbra is tíz százalék maradt és a fogyasztók mentesültek az egyéb adók megfizetése alól. A cégeknek megtiltották, hogy egy negyedéven belül öt százaléknál nagyobb mértékben növeljék a gázszámlák végösszegét a fix tarifás szerződéseknél.

A gázárak emelkedéséből extraprofitot termelő energiavállalatok továbbra is kénytelenek fizetni a nyereségadót, melyet kiterjesztettek az újonnan megkötöttek mellett a megújítandó és a fix áras szerződésekre is, valamint bevonták az adó hatókörébe a csoporton belüli és a kétoldalú egyezményeket is. A gázárplafont 20-ról 67 euró/MWh-ra emelték, de ez az összeg rövidesen változni fog, miután az Európai Unió engedélyezte Spanyolországnak és Portugáliának, hogy egy évre függetlenedjen a közös árképzéstől és bevezessen egy átlag 50 eurós gázárplafont. A két ibériai ország jóval kisebb mértékben függ az európai energiapiactól, mint más államok.

Kirúgási stop

A spanyol kormány emellett közölte, hogy egyetlen alkalmazottat sem lehet elbocsátani a magas energiaárakra hivatkozva. Az új intézkedések között szerepel az is, hogy a megújuló energiaforrások, a kapcsolt energiatermelés és a speciális rendszerek üzemeltetőitől azonnali hatállyal 1,8 milliárd eurót szed be, melyből további díjcsökkentést tesznek lehetővé a fogyasztók (6 euró/fő) számára.

Az érintett vállalatok amellett, hogy állami támogatásban részesültek, szintén óriási extra jövedelemre tettek szert a piaci árak szélsőséges változása révén.

Ezen túlmenően a spanyol kormány tervezi a vízhasználati adó megemelését is, hogy az energiacégekhez hasonlóan csökkentse a vízerőművek esetleges extraprofitjait. Ez az intézkedés azonban egyelőre várat magára.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)