Nem tűrik a tűrhetetlen extraprofitot

Olaszországban és Spanyolországban az energiadrágulás szinte minden társadalmi és gazdasági költségét bevasalják az energiacégeken. A Mediaworks Hírcentrumának külföldi tudósítóinak összeállításából kiderül, hogy a spanyolok égből pottyant pénznek hívják az energiaszektor extraprofitját, szemléltetve ezzel, hogy az iparág szereplői jóformán semmit nem tettek a hatalmas pluszbevételért, az nem az ő munkájuk eredménye. A magyar intézkedések tehát távolról sem példa nélküliek.

Spanyol energiacsizma

Hasonló lépésre szánta el magát a spanyol kormány is, az okokat egy egyszerű, hétköznapi példa kellően szemlélteti. Egy házaspár egy 65 négyzetméteres lakásra kéthavonta 250-270 eurót (körülbelül 102 ezer forintnak megfelelő összeget) fizet villanyszámlára Barcelona megye egyik településén. Tenerifén még drámaibb a helyzet, ott havonta kerül egy átlagos családnak 170 euróba (körülbelül 70 ezer forintba) az áram. A helyiek arra panaszkodnak, hogy miközben a fogyasztásuk semmit sem változott, a csekkeken szereplő összeg a többszöröse a korábban megszokott díjnak.

Spanyolországban tavaly drasztikus áremelés történt az energiapiacon, ennek következtében voltak olyan családok, amelyeknek egyik napról a másikra háromszor annyit kellett fizetniük az áramért, mint korábban.

A megélhetési válság elkerüléséért Pedro Sánchez szocialista kormányának lépnie kellett, főleg miután szélsőbaloldali koalíciós partnere, az Unidas Podemos megoldást követelt a tarthatatlan helyzetre.

Többhetes tanakodás után, június végén született meg a döntés arról, hogy az áram áfáját 21-ről tíz százalékra csökkentik, eltörlik a számlákról a hétszázalékos termelési adót és ötről fél százalékra mérséklik a villamosenergia-adót. Ezekkel az intézkedésekkel azonnali hatást értek el a számlák végösszegén, és bár még mindig kiugróan drága volt az áram, valóban alacsonyabb összeg szerepelt a havi csekkeken. Igaz, az államkasszából súlyos eurómilliók estek ki.

Égből pottyant euró

A kormány ezért szeptemberben úgy döntött: azoktól szedi be a hiányzó összeget, akik a legnagyobbat kaszálják az egekbe szökött gázárakon. Bejelentették, hogy megadóztatják az energiacégek gázáremelésből származó extraprofitját, ennek részeként pedig bevezetnek egy 20 euró/MWh-s gázárplafont. A nagyvállalatoknak azzal kellett számolniuk, hogy a küszöbérték fölött termelt nyereségük körülbelül 90 százalékát be kell fizetniük az államkasszába és nagyjából tíz százalékot tarthatnak meg az „égből pottyant nyereségből”, ahogy a spanyol kormány nevezi az extraprofitot. A fő cél a 2,6 milliárd eurót hozó intézkedéssel az volt, hogy továbbra is fedezni lehessen a háztartások adócsökkentéseit.

A Sánchez-kormány úgy tervezte, hogy a nyereségadót március végéig tartja fenn, hiszen azt gondolták, addigra normalizálódik a helyzet a nemzetközi gázpiacon.

Végül a februárban kirobbant orosz–ukrán háború átírta a forgatókönyvet, és a kormánynak újabb, sürgető bejelentést kellett tennie, hogy a drámai események miatt kibontakozó inflációt is ellensúlyozza. Március végén tudatták, hogy június 30-ig meghosszabbítják az intézkedések élettartamát, így az áram áfája továbbra is tíz százalék maradt és a fogyasztók mentesültek az egyéb adók megfizetése alól. A cégeknek megtiltották, hogy egy negyedéven belül öt százaléknál nagyobb mértékben növeljék a gázszámlák végösszegét a fix tarifás szerződéseknél.

A gázárak emelkedéséből extraprofitot termelő energiavállalatok továbbra is kénytelenek fizetni a nyereségadót, melyet kiterjesztettek az újonnan megkötöttek mellett a megújítandó és a fix áras szerződésekre is, valamint bevonták az adó hatókörébe a csoporton belüli és a kétoldalú egyezményeket is. A gázárplafont 20-ról 67 euró/MWh-ra emelték, de ez az összeg rövidesen változni fog, miután az Európai Unió engedélyezte Spanyolországnak és Portugáliának, hogy egy évre függetlenedjen a közös árképzéstől és bevezessen egy átlag 50 eurós gázárplafont. A két ibériai ország jóval kisebb mértékben függ az európai energiapiactól, mint más államok.

Kirúgási stop

A spanyol kormány emellett közölte, hogy egyetlen alkalmazottat sem lehet elbocsátani a magas energiaárakra hivatkozva. Az új intézkedések között szerepel az is, hogy a megújuló energiaforrások, a kapcsolt energiatermelés és a speciális rendszerek üzemeltetőitől azonnali hatállyal 1,8 milliárd eurót szed be, melyből további díjcsökkentést tesznek lehetővé a fogyasztók (6 euró/fő) számára.

Az érintett vállalatok amellett, hogy állami támogatásban részesültek, szintén óriási extra jövedelemre tettek szert a piaci árak szélsőséges változása révén.

Ezen túlmenően a spanyol kormány tervezi a vízhasználati adó megemelését is, hogy az energiacégekhez hasonlóan csökkentse a vízerőművek esetleges extraprofitjait. Ez az intézkedés azonban egyelőre várat magára.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)