Bár Schulmann már nem Oroszországban él, a YouTube videómegosztó portálra rendszeresen tölt fel tartalmakat, ahol javarészt orosz felhasználók követik, az ő hozzászólásaikból is érdekes következtetéseket tud levonni.
A hangulat Oroszországban elképesztően Nyugat-ellenes, a nyugati országokat okolják a háborúért
– fogalmazott Schulmann. Hozzátette: bár ezekből a véleményekből nem lehet reprezentatív következtetéseket levonni, mégis képet adnak a társadalom gondolkodásáról.
Az invázió első szakaszában arról is sokat lehetett olvasni a nyugati médiában, hogy az elit, az oligarchák is Putyin ellen fordulhatnak az őket érő szankciók miatt, azonban most már kezd egyre világosabb lenni, hogy ez sem így történt. A szakértő szerint az elit, magas rangú tisztviselők próbálják egymást felülmúlni a hazafias nyilatkozatok, retorika tekintetében.
Ez pedig azért történik, mert a háború hatására régóta nem tapasztalt versenyhelyzet alakult ki az elit körében, ahol a biztosnak gondolt pozíciók sem megingathatatlanok már.
Remek példa erre Dmitrij Medvegyev korábbi elnök közösségimédia-tevékenysége az elmúlt időszakban. „Gyűlölöm őket [a Nyugatot]. Oroszország vesztét akarják, ezért amíg élek, azon leszek, hogy eltüntessem őket” – írta egyik bejegyzésében Medvegyev. A közvélemény-kutatások azt mutatják, a durva retorika is Putyin malmára hajtja a vizet – a társadalom túlnyomó része egyetért a kormányzati kommunikációval.
Emellett a nyugati szankciók ismételten nem vagy nem olyan mértékben ártanak az orosz gazdaságnak, ahogy azt megalkotóik tervezték. A nemrégiben bevezetett brüsszeli olajembargó sem valószínű, hogy összeroppantja Moszkvát: a háború kezdete óta csaknem százmilliárd eurós profitot szerzett energiahordozói értékesítéséből, az európai államok helyett Kína és India növelte drasztikusan az Oroszországból importált kőolaj mennyiségét.
Szembe kell néznünk a valósággal, és nem szabad megtéveszteni magunkat a jelenlegi helyzet számunkra kedvező értelmezésével
– zárta szavait Schulmann.
Orosz–ukrán háború
